mint idegent, mint ollyat, a ki hazájábol, amenyekböl. el vagyon rekesztve, az után kell néki suhájtozni, és azon haza felé utazni, mert más képpen. mindenkor boldogtalan lenne. ebböl áll rövideden az egész kereszténység, és az egész munka.

K Mind ezekböl ugy tettzik mint ha azt akarnád ki hozni hogy az embernek boldogsága tsak a menyekben vagyon. hát eföldön nem leheté boldog az ember?

F. Tekélletes boldogsága. nem lehet az embernek másut tsak menyekben., mert minden boldogsága. abban áll, hogy az Istent örökké birhassa. ötet pedig tsak amenyekben birhattya örökösen, mentöl több reménségünk lehet amás élethez, annál boldogabbak vagyunk ezen életben, mentöl tavulab vagyunk attol., annál boldogtalanabbak vagyunk., eföldön, minden valami az Istenhez vezet minket, aboldogokká is tészen, de ollyan boldogságal amely nem egész, de amely meg egyezik ami eföldön levö. bujdoso allapotunkal, viszontag. valami az Istentöl el távoztat. aboldogtalanokká tészen, ugy mint agazdagságok. betsületek. gyönyörüségek, abizonyos hogy ezek nem teszik az embert boldogá, az Isten egyedül töltheti bé ami lelkünket, kivánságinkot, és távoztathattya el. rettegésinket. rom. 8. 24. s. aug. de Civit dei lib 19. Cap. 4.

K Mi teheti tehát az embert boldoggá, annyiban., amenyiben ez az élet. azt meg engedi., és mi ád leg több reménséget néki. az örök boldogságra?

F Nyolcz féle dolog teheti boldoggá. a melyeket nyolcz féle boldogságoknak nevezik, és a melyekre maga akristus tanitot minket. matth. 5.

1 Boldogok alelki szegények. mert övek amenyeknek országa.

2. Boldogok az szelidek, mert ök örökség szerént birják aföldet.

(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1581)


Előző oldal | Következő oldal