elötte meg tudhassák, mi formában gyogyult volna meg, hogy semit nem mondhasanak atsuda ellen.

K A kristus miért küldé abélpoklost apaphoz?

F Meg akará mutatni asidoknak hogy meg tartaná a törvényt, a mely kénszeritette a bélpoklost, hogy magat bé mutassa a papnál, és igy nem vádolhaták ötet ki is tettzik ebböl ahatalom melyet adot az Anyaszent egyházának, abünnek meg botsátására, mert valamint hogy atörvény kénszerité belpoklosokot apap eleiben menni, akristus is kénszeriti abünösököt kik meg akarnak térni, hogy az uj törvénybéli egyhazi szolgak eleiben terjeszék lelkeknek állapottyát, hogy meg gyógyulhassanak lelki bél pokloságokbol.

K. Szent Mathé azt mondgya. hogy aszázados maga kéré akristust aszolgájáért, szent lukáts pedig azt mondgya. hogy ajó akaroi által kéré ötet, hogy lehet ezt meg egyeztetni?

F könyü öket meg egyeztetni, mondván hogy a százados ajó akaroi által kéré akristust, amely annyit teszen. mint ha ö maga kérte volna, ebböl ki tettzik hogy a kalvinisták ók nélkül tarttyák, azt, hogy a kristus közben jároságát meg kisebittyük, amidön esedezünk a szenteknek, és segittségül hijuk öket., a nyilvánságos hogy ez a százados semit nem tselekedék akristusnak, az Isten. és az emberek közöt valo közben járosága ellen, amidön jó akaroi által kéré az Istentöl szolgájának meg gyogyulását, mivel mi nem kérünk kegyelmet ugy a szentektöl., mint ha az, ötöllök származnék,, valamint a százados nem a jó akaroit kéré hogy meg gyogyitanák szolgáját, hanem olyan formában folyamodék hozájok, hogy kegyelmet nyerjenek a kristustol, mint Istentöl, és az ö érdemi által.

K. A százados testi kegyelmet kérvén az ö kérése nem volté haszon keresö?

F Épen nem volt, mivel a felebaráti szeretetet tekéntette, abban. az Isten akarattyára hagyván hogy meg adgya, vagy el halgasa kérésit, ugyan ezen formán is kel kérnünk atesti kegyelmet, tiszta szivel vetvén magunkot az Isten akarattya alá,

K Miben tettzék ki a századosnak hite, a mellyröl ditséretet tet akristus?

F ki tettzék abban hogy a kristusnak nagyságárol és hatalmárol nagy gondolattal vala, el is hitetvén magával. hogy nékie tsak szava.

(II. Épistolák: 115)


Előző oldal | Következő oldal