F Azt akarja hogy ahivek asok hejában valo, és aszivet meg ronto beszédek helyet az udveség igazságirol beszéllyenek, és ollyanokrol. amellyek aszivet az Istenhez emellyék. és szent gondolatokot okozanak, és aszivben rosz gondolatokot gerjesztö énekek helyet, vigaságal, és örömel énekellyék az Isten ditseretire valo énekeket. a mellyek öket mind tanittyák, mind ajó erkölcsre vezetik, és másokot is az Isteni szeretetre ingerlik
K. Miért parantsollya az Apostol, hogy valamit tselekeszünk szoval, vagy téteményel, azt mind akristus nevében tselekedgyük.
F Mert azt akarja, hogy az Isteni szeretet legyen fundámentuma, minden beszédinknek, és tselekedetinknek, hogy tsak az ö ditsöségire fordittsuk azokot,, és azok ollyanok legyenek, hogy akristus., a mi közben járonk, azokot azö Attyának bé mutathassa,
K. Tartoziké azzal egy keresztyén, hogy minden beszédit és tselekedetit az Istenhez forditsa.?
F Abban nem kel kételkedni, ugyan azon Apostol. más helyt azt hadgya, hogy akár együnk, akár igyunk, és akár mit mást tselekedgyünk, de mindent, az Isten Ditsöségire kel tselekedni., mivel mindent az Istentöl vettünk, életünknek minden szem pillantása az övé, és ö tölle füg, nintsen tehát életünkben ollyan tselekedet, se bennünk, se kivüllünk olyan, amit nem tartoznánk nékie szentelni, az ö szolgálattyára, és ditsöségire forditani, ezek nélkül, szent Thamás szerént, az Isteni szeretetnek parantsolattyát végben nem vihetik. az Isten az egész szivünket, lelkünket, elménket, és erönket kiványa, leheté többet kivanni, de soké, egy ollyan nagy Istenhez? az ö szeretete vezessen tehát mindenre, és mindent fordittsunk az ö ditsöségire.
K. Tartozunké mindenik tselekedetinkben az Istenröl gondolkodni?
F Eztet kivánnunk kellene, és igyekeznünk arra, abóldóg lelkeknek az Isten mindenkor elméjekben vagyon nékünk is kel ohajtani annak el érésit, de ami gyarloságunk azt nékünk meg nem engedi, mind addig a még ebben a halando testben maradunk, mentöl inkáb szerettyük az Istent, annál könyebben gondolkodunk felölle, valának ollyan szentek, kik még ez életben is reája függesztették szüntelen szemeket, mert ötet anyira szerették, Nazianus szent Gergely, azt mondgya, hogy valahányszor lélegzetet veszünk mind anyiszor kellene ö felölle gondolkodnunk, de közönségesen. akeresztyéneknek,
(II. Épistolák: 125)