Epistola.
Szent pál. 1 Thess 1. 2.
Hálakot adunk az Istennek mindenkor minnyájotokért, emlékezetet téven rollatok imádságinkban szüntelen. meg emlékezvén ati hitetek tselekedetéröl, és munkátokról, és szeretetetekröl, és türö remenségetekröl, a mi urunk Jesus kristusban, ami Istenünk. s’Atyánk elött, tudván átyám fiai, az Istennek szerelmesi, ati választástokat. mert a mi Évangyéliumunk, nem volt ti hozátok tsak beszédben, hanem eröbenis, és a szent Lélekben, és nagy tekelleteségben. a mint tudgyátok mi nemüek voltunk közöttetek, ti érettetek, és ti mi követöink lettetek, és az uré. bé fogadván az igét. sok haboruságban, és a szent lélek örömivel, ugy hogy példavá lettetek légyen minden hivöknek, macédoniában. és Ákáĺában. mert tölletek hirdetetett ki az ur. beszéde, nem tsak Maczédoniában és Akáĺában, hanem minden helyen is, ati hitetek, mely az Istenben vagyon ki terjedet, ugy hogy nem szükség nékünk semmit szollanunk, mert ö magok hirdetik felöllünk, mi némü bé menetelünk volt hozzátok, és mi modon tértetek meg. az Istenhez. abálványoktol, az élö. és igaz Istennek szolgálni, és várni azö Fiát mennyekböl, (: kit fel támasztot halotaibol.:) a Jesust. ki meg mentett minket a jövendö haragtol.
Magyarázat
K. Mire tanyit minket a szent pál példája, aki szüntelen valo hálakot ád a Tessalonikában lévö hivekért?
F Arra hogy örülnünk kel. ajó tételért a melyet tselekeszik Isten az ö szolgaival, mint ha önnön magunkal tselekedné, aztot, áldanunk, és ditsérnünk kel ötet azért, figyelmeznünk kel arra, a midön valamely jót vesznek arra a végre, hogy azt néki meg hálállyuk, nem tsak egy kevés ideig, hanem gyakorta valo háláadásal.
K. Mire tanyit minket azzal. amidön igen ditséri sziveket?
F Arra tanyit, hogy nem mindenkor hellyes másokot meg alázni fogyatkozásokért, szüntelen valo pirongatásokal, mivel akeresztyéni okoság, azt hoza magával hogy az olyanokot. némelykor. vigasztalni
(II. Épistolák: 130)