példa adásokra. több pogányok térének meg, mint sem atsuda tételekre valo nézve, a testi tsudákot nem lehet hasonlitani azokhoz, amelyeket munkálodik akegyelem aszivekben. ki vévén abünnek mélységiböl, és azokot az Istenhez tériti.
K. Mitsoda ditséretet ád még az Apostol a Thessalonikabélieknek?
F Ditséri öket azért hogy abálványokot elhadták, és az élö Istenhez tértenek, hogy néki szolgállyanak, ez a példa meg mutattya, hogy szükséges a földi, és a rosz indulatokra tzélozo dolgoktol meg vállyunk, hogy ha valoságal meg akarunk térni, és az Isten szolgálattyára akarjuk magunkot szentelni, mivel másként, azoknak abálványoknak adnok azt, amit tsak az Istennek kellene adni, mert valamég a szivnek hajlandoságával áldozunk azoknak az indulatoknak, addig nem lehet, az Isten elött kedves. ami magunkbol álló aldozat valamint az Apostol. mondgya rom 12. 1. hogy ati testeteket adgyátok, élö, szent, és Istennek kedves áldozatul. hogy ati szolgálatotok okoságal legyen, mivel atest tsak annyiban élö áldozat, amenyiben az Istennek áldozuk a szivnek hajlandoságát.
K. Miért mondgya szent pál. hogy azért tértek meg, mert varják mennyekböl az Istennek Fiát?
F Ezzel azt akarja elménkre adni, hogy nem a kényes, és világi életben kel várni akristust, és hogy az ö eljöveteléhez avaloságos meg térésel, és penitentzia tartásal. lehet jól készülni, mivel penitentzia nélkül nintsen meg térés, a meg terés abban áll, hogy ellene mondgyunk agyönyörüségeknek és avilágnak, és küszkodgyünk, hajlandoságink, és rosz indulatink ellen,
K. Miért hogy tsak apenitentzia tarto élet által. várják akristust?
F Azért, hogy ötet ugy várják ha szeretik, és ohajttyák, és ha ötet valoságal szeretik. és ohajttyák, ez életnek hoszaságát, mely tölle el távoztat, igen nehezen szenvedik a szenvedés, és a keserüség, a melyekben vett minket ez a várakozás., nem hogy gyönyörüségeket kostolnánk ezen avilágon, de söt meg sullyosabá tészi szenvedésünket, és szüntelen kivánságunk tzéllya felé suhajtoztat minket, és viselteti velünk ez életnek baját és terhét, azért hogy meg tisztulván, érdemesek lehesünk ötet birni. imé ez a penitentzia tartásban valo élet.
(II. Épistolák: 132)