F Mert nem elég avétkezéstöl meg szünni. szükséges még hogy a bünös sirasa tett vétkeit. avétekért penitentziát tarttson. és magát meg büntesse, ha az Isten boszu állását el akarja kerülni. a még nem elég hogy az Isteni szeretett mely aszivet meg hatotta, véle azt fel tétesse. hogy ötet többé meg nem bánttya, szükséges még, hogy ugyan azon szeretet, arra is vigye. hogy penitentziát tarttson, az Isten haragjának meg engesztelésire, és az ö igasságának, elég tételire. a melyet meg bántotta vétkeivel.
K Mit kel érteni ezeken aszókon. szaggassatók meg ati sziveiteket, és nem ruháitokot?
F Azt kel érteni, hogy az Isten nem a szines, és akülsö penitentzia tartást kivánnya, és meg nem elégeszik akülsö sanyargatásokal, ö ollyan szivet kiván, a melyet a szánás, és bánás meg szagassa, és meg hassa, amely töredelmes, és alázatos sziv legyen, ahol nintsen Isteni szeretet, és nintsen utálása avéteknek, és ahol nintsen meg utálása avéteknek, ót nintsen se meg bánás, se valoságos töredelmeség.
K. Mitsoda indulatbol akarja aproféta a szivnek valoságos meg térésit?
F Abbol azindulatbol; mert az Isten jó, és szánakodo. mert ö békeséges türö, és gazdag irgalmaságal, és hogy azö jósága felyül haladgya ami hamiságinkot, meg akarja nyerni szeretetünket, azö nagy jóságára, és irgalmaságára valo nézve, azt akarja hogy a szeretetért, szeretetel fizesenek néki, meg akarja nékünk mutatni, hogy ameg térés, az ö véghetetlen irgalmaságának munkája, és ahoz nagy háláadásal kel lennünk, a bünös ember az ö igasságának keménységit varhatta volna magára. még is néki azt igéri, hogy bé tölti irgalmaságábol kegyelmével, hogy ha [hogy-ha] hozája meg tér.
K. Ezek aszók hellyet, az ö jósága meg haladgya gonoszságinkot, szent Hieronimus, eszerént tészi, a sido szerént., bánnya aroszat. a melyel fenyeget. az Isten nem meg változhatatlané, hogy lehet tehát meg változtatni rendelésit, meg bánván a roszat a melyel fenyeget?
F Az Isten meg nem változtattya se akarattyát, se rendelésit, hanem tsak akor láttzik meg változtatni rendelésit, a midön fenyegetése szerént meg nem büntet. amidön irgalmaságot akar tenni. igasságával fenyegeti abünöst, hogy magában térjen, üdveséges félelemel; és nem azért, hogy meg büntesse azt aki magát meg bünteti, az Isten hogy velünk jobban meg értesse a dolgot, a mi nyelvünkhöz
(II. Épistolák: 160)