HAMVAS SZEREDA UTÁN VALO PÉNTEKEN

Imádság

Kövessed uram kegyelmedet hinteni a mi el kezdet böjtölésünkre, ugy hogy igaz szivel tarthassuk meg, és tölthessük bé ezt a böjtöt. ami urunk J. k.

Epistola

Isai. 58. 1.

Kiálts meg ne szünnyél mint atrombita, emeld fel szodat, és hirdesd azén nepemnek az ö vétkeit, és a jákób házának az ö büneit, mert engem naprol napra keresnek, és az en utaimot tudni akarják, mint anemzettség mely igasságot tselekedet volna, és az ö Istenének itéletit el nem hatta volna, kérdezik töllem az igasság itéletit, az Istenhez akarnak közelgetni, miért böjtöltünk, és meg nem tekintetted, meg aláztuk lelkeinket, és nem tudtad,? imé ati böjtötöknek napján. ati akaratatok találtatik. és minden adositokat untattyátok, imé pörlödésre. és versengésre böjtöltök, és ökölel Istentelenül verekedtek ne böjtöllyetek mint enapiglan. hogy hallattassék a magoságban ati kiáltástok, valyon illyené aböjt melyet választottam, hogy nap estig gyötörje ember alelkét. avagy egybe hajtsa mint a karikát a fejét, és zákot, és hamvat hintsen alája, valyon ezt hivodé böjtnek, és az ur kedves napjának? nem ezé inkáb a böjt amelyet választottam, old meg az Istentelenségnek köteleit, old le ale nyomo kötölékeket, botsásd el azokot szabadságra, akik meg romlottak, és minden terhet el szagass. szegd meg kenyeredet az éhezöknek, és a szegényeket, és bujdosokat vid aházadba, midön mezitelent látz, fedd bé ötet, és ate testedet meg ne utállyad, akkor támad fel mint ahajnal ate világoságod, és a te egésséged hamarább fel kél, és orczád elött mégyen ate igaságod, és az ur ditsösége hozzá fogad téged, akor könyörgesz, és az ur meg halgat, kiáltasz, és mond: ihol jelen vagyok, ha el vészed belölled alántzot, és meg szünöl az ujodot ki nyujtani, és haszontalant szollani.

(II. Épistolák: 165)


Előző oldal | Következő oldal