mind a, valami el felejtethetné velünk azt amivel tartozunk Istennek, és az üdveségnek,

K Mire vagyunk kötelesek azon anapon?

F Tartozunk aközönséges templomban menni, és ótt hittel és buzgoságal misét halgatni, apredikation jelen lenni, többet kel imádkozni mint mászor, szent dolgokról olvasni, ajó tselekedetekben foglalatoskodni, elmélkedni az Isten törvényéröl, az alattunk valokot oktatni, semmit se nem mondani, se nem tselekedni ollyat, a mi nem tzélozhatna az Isten szolgálattyára, illyen formában várhattyuk a mennyei áldást, és kegyelmet magunkra, tselédünkre, ahéti munkáinkra, és szerezhettyük magunknak a nyugodalmat, és azt a szent vigasztalást, minden gondunkban, és szomoruságunkban.

K. Mit jelent a Jákób öröksége melyet igér Isten azoknak kik ötet hiven szolgállyák?

F Az örökös boldog életet, amelyel meg jutalmaztattya Isten azokot akik aböjtben, és apenitentzia tartásban avétket el kerülik, és igyekeznek el hadni rosz kivánsagokot, és szorgalmatosagal meg tarttyák aparantsolatokat

Évangyélium.

Szent Mark. 6. 47.

És mikor estve volna, ahajo atenger közepin vala, és ö egyedül aföldön, és látvan öket munkálodni az evezesben, (:mert ellenkezö szél vala) és az éjnek negyedik vigyázása felé. hozájok mene járván atengeren, és el akar vala mellettek menni, azok pedig hogy láták ötet, atengeren járni, szemfény vesztésnek áliták lenni, és fel kiáltának, mert mindnyájan láták ötet, és meg háborodának, és mindgyárt szolla vélek, és mondá nékik, Bizzatok, én vagyok, ne féllyetek, és bé mene hozájok ahajoba, és meg szünék aszél, és annál inkáb álmelkodnak vala magokban., mert nem érték a kenyerek dolgát, mert szivek vak vala, és mikor atengeren által mentek volna. jövének a Genezáret földére, és a partra jutának, és mikor ki mentek volna

(II. Épistolák: 175)


Előző oldal | Következő oldal