veszik. hogy meg gyözhesék avilág pusztájában, és ez élet utozásában, mind azokot az akadályokot; és nehézségeket. mellyek az üdveségünk ellen állanak.

K Mit jelent a proféta negyven napi böjttye?

F Jelenti nem tsak a negyven napi böjtöt, melyet atörvény és a proféták jovallanak, hanem még az egész életünket. a mellyet jelenti a negyven napi böjt, és a melynek minden napjait, akeresztyéneknek, a penitentziában kel tölteni, vagyon kivált képen egy ollyan böjt. a melynek egész életunkben kel tartani, és a melyet tellyeségel tartoznak meg tartani. minden keresztyének. és a mely nélkül nem lehet üdveség, az a valoságos és szükséges böjt pedig abbol áll, hogy avétket elkerüllyük, és avilági gyönyörüségeket, ateremtet állatokhoz valo ragaszkodást, azokot magunkért ne szeresük, és azokban ne helyheztessük boldogságunkot, és gyönyörüségünket, mivel az Isten tsak annyiban engedi hogy azokal élyünk, amenyiben szükségesek az üdveségre.

K. Mit jelent ahoreb hegye ahová érkezék aproféta. negyven nap mulva.?

F Jelenti az eget, ahová annak idejében el érünk, hogy ha álhatatosan járunk annak uttyán.

K Mit tanulhatunk a proféta példájábol aki hogy az Isten parantsolattyát végben vigye, negyven napig utozik étel nélkül.?

F Ez a példa arra tanit, hogy szorgalmatoságal tarttsuk meg anagy böjtöt. engedelmeskedvén az Anyaszent egyház parantsolattyának, és akit ugy kel halgatnunk valamint akristust magát. ne igen visgálodgyunk azon, hogy ha anekünk alkalmatlané vagy sem, ne hogy magunkot ketsegtetvén, elne vonnyuk magunkot oly üdveséges penitentziátol, helyes ók nélkül valo engedelemre nézve, meg tanulhattyuk azt is hogy egész életünkben kel az Isten parantsolattyának uttyán járnunk, nem tekintvén arra, ami meg akadályozhatna utunkban, mind addig valamég el nem érjük az Isten hegyét a mely a Mennyei haza.

(II. Épistolák: 200)


Előző oldal | Következő oldal