Epistola.
sz. Pál. philip. 4. 4.
Atyám fiai örvendezetek az urban mindenkor. ismét mondom örüllyetek, ati tsendes magatok viselése nyilván légyen minden embereknél, az ur közel vagyon semit ne szorgalmatoskodgyatok, hanem minden imádságban. és könyörgésben., hálá adásal. ati kérésitek tudva legyenek az Istenél, és az Istennek békesége mely felyül halad minden értelmet oltalmaza meg ati sziveiteket, és elméiteket a mi Urunk Jesus kristusban.
Magyarázat
K. Szent Pál minket a vigaságra inditván nem ellenkeziké a kristusal az ö Mesterével. a ki a köny hullatásra int, mondván, boldogok a kik sirnak.
F. Ha jól meg visgáljuk, semi ellenkezöt nem találunk, mindenikében ugyan azon szent Lélek beszéllet. az Apostol minket a szent Lelek örömére indit. ugyan ezen Apostol azt mondgya másut. 1 thess 1. 6. hogy a thessálonika béliek ámbár nagy nyomoruságok közöt is, de a szent Léleknek örömivel vevék bé az Évangyéliumnak beszédét, az Apostolok tselekedetében meg vagyon irva. 5. 41. hogy az Apostolok nagy örömben valának a midön a kristus nevéért gyalázatokot. és veréseket szenvedének. és maga az üdvezitö boldogoknak mondgya azokot kik sirnak. mert meg vigasztaltatnak, ez igy lévén avigaság a melyet szent Pál beszél nem ellenkezik a szentek sirásával, és akristus mondása szerént azt az örömet az ö sirások, és szenvedések okozák, mert a sirásért, ujab, ujab vigasztalo lélekel töltetvén bé, aszivekben vígaságot indit, az Apostol azt akarja tehát, hogy a hivek., szenvedések közöt is öromben legyenek, abban is vannak minden bizonyal, a midön a magok, és a mások büneit sirattyák és a kristusért szenvednek.
K. Mit hágy hát it sz. pál minekünk?
(II. Épistolák: 22)