a sziveket. hanem hogy azokot mi magunk meg üsmervén, és érezvén, azokért magunkot meg alázuk, 2. hogy eleiben mutatván kéresünket, alázatoságal, és buzgoságal kérjük. 3. háláadásal. mert a vett kegyelemért valo háláadás. ujab kegyelmet nyer.

K. Mitsoda az az. Isteni békeség. mely. felyül halad minden értelmet, és amely meg oltalmaza a mi sziveinket, és elméinket akristus Jesusban

F Az, akristus békesége, a melyet szerzet nékünk, az ö halála, és maga meg alázási által, az Istennel, felebarátunkal, és mi magunkal valo békeséget a felyül halad minden értelmet. mert meg nem lehet fogni azt a nagy jót, a melyet magával hoz, aza szivet meg oltalmaza, mivel a külsö dolgokot abbol ki rekesztvén, tsak az örökké valo jókót kivántattya, és tsak az Istent szereteti véle, az elmét is meg oltalmaza, mivel zárva tarttya, a félelem, haboruság. és a nyughatatlanság elött, sött még a kisértetek, és anyomoruságok elöt is. ugy hogy tsak az Isteni szeretetröl gondolkodhasék, és aboldogságrol. a melyet várja.

Évangyélium,

Szent Janos, 1. 19

Az idöben küldenek a sidok Jerusalemböl papokot, és lévitákot, Jánoshoz, hogy meg kérdenék ötet, Te ki vagy, és meg vallá. és meg nem tagadá, és meg vallá. hogy nem vagyok én akristus, kérdék ötet, Mitsoda tehát, Illyés vagyé te? és mondá nem vagyok. proféta vagyé te? és felelé nem, mondának azért néki, ki vagy, hogy választ adgyunk azoknak, kik minket küldöttek, mit mondasz magad felöl, mondá. Én apusztában kiáltonak szava vagyok, egyenesittsétek meg. az ur utát. a mint meg mondotta Isaias profeta, és a kik küldettek vala,. a fariseusok közül valának,, és kerdék ötet, és mondák néki miért keresztelsz tehát ha te nem vagy kristus, sem Illyés, sem proféta, felele nékik János mondván, én vizben keresztelek, közöttetek állot pedig a kit ti nem tudtok, ö az, aki utánnam jövendö aki elöttem lett, kinek én nem vagyok mélto hogy meg oldgyam a saruja kötelét, ezek Bethániában lönek, ajordanontul., ahol János keresztel vala.

(II. Épistolák: 25)


Előző oldal | Következő oldal