Magyarázat
K Mit ád elö.kben az Anyaszent egyház ebben a letzkébe?
F Elö.kben adgya aDaniel proféta imádságát, amelyben kéri az Istent, hogy szabadittsa meg népit ababiloniai fogságból, ezekben a szent idö.ben. nékünk is azon kel kö.yö.ö.nünk, hogy meg szabadulhasunk. az ördö.nek. és avéteknek rabsága alol.
K Az Isten nem igérte valaé meg Jéremiásnak hogy meg szabadittya népit hetven esztendö.után valo rabságábol, miért kö.yö.ö. tehát Daniel azért, mint ha abban kételkednék?
F Mert azt ö. imádságának alázatoságával akará meg nyerni, és hálá adást mutatni Istenhez, azt is meg akará mutatni abünö.ö.nek, hogy ne mondgyák azt, hogy az Isten irgalmaságot tészen vélek, ha azt el végezte., mivel azt az irgalmaságot ugy nyerik meg, ha azért sirnak. suhajtoznak, és penitentziát tartanak.
K. Az Isten tiszta lélek lévén. miért tulajdonit néki a proféta, szemet. és fület?
F Mert tudgya azt hogy az Isten jová hadgya azemberi nyelvet, és hogy ö magát is az ember elméjének gyengeségihez alkalmaztattya, aki maga modgya szerént fogja meg a dolgokot. és aki gyakorta ugy beszél az Istenhez, mint ha más emberel bészéllene: az Isten fellyeb valo minden gondolatinknál, és mí nem gondolhatunk, se nem mondhatunk, ollyat, a mi érdemes lehetne az ö meg foghatatlan valoságához, mi tsak rebegünk mint akis gyermekek. mikor az Istenrö. szolunk, de a nékünk elég. hogy az Isten láttya gondolatinkot, és tudgya mit akarunk mondani.
K. Honnét vagyon, hogy a proféta az után kéri népinek meg szabadulását, minek utánna. sokat szenvedet volna arabságban., amelyre itéltetet volt.?
F Meg akarja értetni abünö.ö.el, hogy tsak az után várják bünö. botsánattyát, minek utánna szivesen meg bánták volna, és eleget tettek volna az Isten igasságának, apenitentzia tartásal
K Mit tanulhatunk a proféta példájábol, aki meg nem elégedvén oly kemény és hoszas rabságal. hanem még ahoz tészi abö.tö. is.?
F Azt tanulhattyuk hogy egy valoságos penitentzia tartó, soha sem tarttya azt, hogy eleget tett volna az Isteni igasságnak, mind azokal a szenvedésekel. és nyomoruságokal., mellyeket az Isten botsátot reája. büneiért, hanem még azokhoz, szán szándekal valo büntetéseket is tészen, amellyekel meg engesztellye. az Istent., errö. sok példákot látunk
(II. Épistolák: 269)