jelentet akenyér. amelyröl szól az özvegy aszszony., élö hittel kel hinni, a keresztnek titkait, kérni annak kegyelmét, és meg kel halni magunknak. és avilágnak, és azt akenyeret aszeretetnek tüzénél kel meg sütni.

K. Mimodon parantsolá az Isten annak az özvegy aszszonynak, hogy enni adgyon aprofétának.?

F Az ö kegyelmének titkos sugarlásával parantsolá. és akaratot ada néki hogy meg segittse szolgáját, eszerent tselekeszi az ember ajót. amelyet az Isten parantsollya néki, sziveben szól hozája. és ugyan abban is olttya törvényit, és szeretetit, akaratot ád beléje. hogy azt tselekedgye amit tölle kiván, és kegyelmit adgya parantsolattyának végben vitelére, erre valo nézve tartozunk engedelmeskedni a kegyelem sugarlásának. a mely köteleségünkre int minket,, az Istent kel ditsöitenünk minden jó tselekedetinkben, és azokért szüntelen valo hálá adásal lenni hozája.

K. Mitsoda oktatást akar adni az Anyaszent egyház afiainak ezekben aszent idökben, ezen özvegy Aszszonynak példájával?

F Arra akarja öket inteni, hogy nem tsak a szükségen felet valot adgyák a szegényeknek. arend szerént valo szükségekben. hanem még abbol adgyanak ami szükséges, amidön a szegények nyomoruságban vannak, az illyen példa meg itéli az ollyan gazdagoknak keménységit, akik még abbol sem adnak, a mi nekik nem szükséges. és az ollyan világiaknak igasságtalanságokat akik annyi rendeletlen költtséget tésznek. és akik semit nem akarnak el hagyni kényeségekben. és tzifraságokban., es a szegényeket. meg hagyák halni éhel, és hidegel.

K. Mit jelent nékünk a lisztnek, és az olajnak meg szaporitása, amelyel meg jutalmaztatá az Isten az özvegy aszszonyt. jó téteményiért,?

F Jelenté azt a véghetetlen irgalmaságát, és böségel valo kegyelmét az Istennek, amelyeket önté apogányokra, amidön az Apostolok. az Évangyéliumot predikállák nékik. jelenté még azt az száz anyit a melyet ád viszá akristus azoknak, kik másokal jót tésznek. és azt a ki mondhatatlan gazdagságot, a melyel bé tölti öket az örökségben. meg jutalmaztatván öket. az ideig valo segittségért, a melyel a szükölködökhöz voltanak ö érette.

(II. Épistolák: 276)


Előző oldal | Következő oldal