hogy semmit nem tehet akristus nelkül., és hogy egészen az Istené, 1 cor. 15.10 amit magam felöl gondolhatok vagy mondhatok, mondgya Thomás kempis. ahogy semi vagyok én Istenem hogy semit nem tehetek, semi jóm nintsen magamtol, hogy mindenek iránt nagy fogyatkozásban vagyok, hogy szüntelen közelgetek a semivé valo létemhez

K. Miért mondá szent János hogy ö apusztában kiáltonak szava?

F Azért hogy világosabban meg mutathassa, hogy ö magátol semi, hogy nem más, hanem az Isten Fiának, az Isteni Igének szava, és hogy ö magátol semi valamint a szó, amely tsak anyiban valami, amenyiben aki szol, akarja hogy valami légyen, egy szem pillantás alat már aszó semivé let, az a nagy szent tehát, nem mondhata kevesebet maga felöl, mind azon altal meg mondgya mind azt., a mi valoságal. és illyen formában igen jól fel tészi. akristus elöt járó hivatallyát, és midön ö szollot, akristus halgattatta meg az ö szózattyát, azért hogy magát meg üsmértesse, mihent magát meg üsmértette., azonal szent Jánosnak szava élétevel meg szünt.

K. Ez a szent miért nem monda többet magárol?

F Azt alázatoságbol tselekedé el akarván magát a sidok elméjekböl. és gondolatyokbol. a melyekel valának felölle, ö meg elégedék tudtokra adni azt a mi nem volna, de azal keveset gondola ha meg nem tudnák is hogy ö ki volna avaloságos alázatos Lélek mentöl kevesebet mondhat maga felöl azt mondgya, még akor is ha arra kénszerittik.

K. Mitsoda hasznot vehetünk magunknak ebböl a példából?

F Ez a nagy szent, arra tanit ez által minket., hogy egy kereszténynek ezen avilágon tsak amaga meg alázásárol kel gondolkodni, anyiban. a menyiben az igasság azt meg engedi. de ne arra avégre. hogy azzal magát fellyeb emellye az emberek elött, azt tsak az Istenre kel hagyni.

ADVENTBEN LÉVÖ KÁNTORNAK SZEREDÁJAN

Imádság.

Siess uram kérünk és ne halogasad továbrá onnét felyül segittséget és eröt adni nékünk, ugy hogy azok akik ate jóságodban biznak, ate el jövetelednek vigasztalásával tápláltassanak.

(II. Épistolák: 28)


Előző oldal | Következő oldal