F Végtire az Isten meg könyörülvén rajta, irgalmaságal tekinte reája, és magában tére, és érezni kezdé nyomoruságát, rendeletlenséginek gyalázatoságát. lelke üsméretinek el fordulását, az attya házátol távul valo létit, az attya szolgainak jó állapottyokot, mind ezek meg haták az ö szivit, és meg nyitták szemeit, magát meg üsméré hogy mi volt, és mivé lett, és el tekéllé magában. hogy ahoz viszá térjen akit oly nagy bolondságal hagyot volt el.
K. Mit mivelének ö benne ezek a gondolatok.?
F Fel tévé magában, hogy fel kellyen. és ki menyen abbol a melységböl a melyben vetette vala a szabados életnek szeretete. hogy elhagya avétekre vivö alkalmatoságot. viszá térjen ahoz, a kit attyának üsmeri lenni, meg emlékezvén jóságirol, noha magát érdemetlennek tartá arra hogy fiának üsmérje. és ugy bánnyék véle. mint fiával, hanem hogy ötet le vesse. és szolgai közi tegye, tsak aházához fogadgya. öis azt mondá valamit szent Agoston. én Istenem én meg elégszem azzal. akár hová tégy, tsak ate házadnak kapuján kivül ne légyek, in quo cumque loco, modo non extra limen végtire fel tévé magában. hogy alázatoságal meg vallya attyának vétkeit
K. A tékozlo fiu meg elégedéké tsak ajó szándékal?
F A ki néki azokot sugarlá és szivében adá. az ö néki eröt is ada. azoknak végben vitelére, az okáért semit nem mulata, hanem fel kele. és sietve viszá tére az attyához, aki is meg üsmervén ötet még mesze. a szive meg esék rajta, eleibe futa, meg ölelé. és meg tsokolá, az az, hogy az Isten nagy jóságábol. meg elözé ötet, kegyelmének kegyeségével, nagyob böségel valo szeretetét hinté szivében. nagyob buzgoságot gerjeszte benne, magához voná, és bé tölté irgalmaságában valo bizodalomal.
K. Mit tselekedék az után ez a meg térö bünös?
F vallást tén az Attyának szivének mélységéböl, mondván, Atyám vétkeztem az ég ellen, és te ellened, már nem vagyok méltó hogy te fiadnak hivatassam. az az, meg gyaláztam szenttségedet. és örökös tisztaságodot, az én rut és fertelmes életemel. az en engedetlenségemel meg vetettem Isteni törvényedet, vétettem az emberek ellen rosz példa adásimal, és botránkoztatásimal. le tettem vala az Isteni, és az emberi hatalomnak
(II. Épistolák: 306)