és a hiveknek egyeségétöl., valamint egy meg rothadot tag, illyen nagy gyalázat által, meg gyogyulhason kevélységéböl. és engedetlenségéböl, vagy is leg aláb, hogy mások ötet el kerülvén, rosz példáját bé ne vegyék. és ne kövessék
K. Mikor az atyánk fiát meg fedgyük, tartozunké, mindenkor ezt a rendet követni?
F Nem lehet mindenkor betü szerént ezt a rendet követni, a kristus mi nékünk. tsak ugy akarta ezt a rendet elönkben adni, mint a mely leg természet szerént valobb, és illendöbb., hogy ha nintsen valamely ók hogy azt meg változtassák, az okoság. és afelebaráti szeretet azt kivánnya, némelykor., hogy abbol. vagy el vegyenek, vagy ahoz tegyenek., az idöre. és a személyre valo nézve. akár mí formában mennyen a végben, de tsak az atyánk fiának. meg térésire kel tzélozni, mivel ez a törvénynek. lelki értelme. a melyet meg nem lehet változtatni. abetü szerént valo értelem meg változik, az idö, ahely, és a személy szerént.
K. Tartozunké mindenkor meg feddeni másokot?
F Vagy egy képen, vagy más képen., de arra tartozunk. az alattunk valokot. és azokot kik gond viselésünk alat vannak. meg kel feddeni, de arra, idöt, és helyt kel választani, ami pedig másokot illeti, azal tartozunk hogy ha avaloságos felebaráti szeretetnek indulattya viszen arra, és hogy ha gondollyuk hogy használni fog, mert másként. azt el mulathattyuk. de az érettek valo imádságot elnem kel mulatni. vannak pedig ollyanok. akiknek másokot, nem lehet meg feddeni.
K kitsodák azok. akiknek. másokot nem lehet meg feddeni?
F 1. Az ollyannak, akik ellen, a vétkesnek gyülölsége vagyon, az illyeneknek intések, meg nagyob roszat gerjesztene, 2 azok, akik azon nem munkálodnak. hogy magokot meg jobbittsák, aki másokot akar meg feddeni, annak meg fedhetetlennek kel lenni, vagy leg aláb azon kel lenni, hogy meg jobbittsa magát fogyatkozásibol., 3. azok, akiknek nintsen a feddéshez elegendö értelmek. mivel ha arra elegendök nem vagyunk., inkáb ahoz neis fogjunk, másképen nem hogy hasznot tennénk., de még annál inkáb fel inditanok, mint hogy a szent irás szerént. az Isten mindenikünkre bizta hogy gondunk legyen felebarátunk üdveségire, azért egy keresztyének ugy kel élni, hogy hasznokra lehesen attyafiainak.
(II. Épistolák: 325)