él, és a fiad meg holt, és amásik azt feleli nem hanem a te fiad holt meg, az enyim pedig él, mondá azért akirály. hozzatok kardot nekem, és mikor el hozták volna, akardot, akirály eleibe, mondá, vágjátok két felé ez eleven gyermeket, és adgyátok felét az egyikének, és felét amásikának, mondá pedig az aszszony, akinek a gyermeke eleven vala, akirálynak (mert meg indult vala szive afián,) kérlek uram adgyátok néki az eleven gyermeket, és ne öllyétek meg ötet, a másika viszont mondgya vala, se nékem, se néked ne légyen, hanem osztassék meg. felelé a király, és mondá. adgyátok az elsönek. az eleven gyermeket, és meg ne öletessék, mert az, az annya, meg hallá azért az egész Izrael ez itéletet, melyet a király tet vala, és félének a királytól. látván az Istennek böltseségét lenni ö benne., ezitélet tételre.
Magyarázat
K Mit jelent nékünk salamonnak ez a rend kivül valo böltsesége, melyet Istentöl vette vala.?
F Jelenti akeresztyeni böltseséget, a mely az Isten ajándékja. a mely kedvelteti velünk a menyei dolgokot, nagyobra betsülteti velünk az örökös jókót. az ideieknél, egy szoval a keresztyéni böltseség, mely a kristusétol, avaloságos salamonétol származik. nem egyéb. hanem az Isteni szeretet. de ollyan fényes szeretet, szent Agoston mondása szerént, a mely meg világositatott a szent lélek világoságával. a mely meg tudgya külömböztetni, hogy mi hasznos. kedves, és tekélletes Isten elött, és hogy mi egyezik meg az ö akarattyával.
K Mit kel tselekedni, hogy a böltseséget meg lehesen nyerni?
F Azt ohajtani, és kérni kel az Istentöl, valamint Salamon:, azt nagyobra kel betsülni az országoknál, királyságnál. ezüstnél, aranynál, és adrága köveknél, valamint ö tselekedet, ha valaki mondgya szent Jakab. szükölködik böltseség nélkül, kérje az Istentöl, ki mindennek böségel adgya, de hittel kérje, semmit nem kételkedvén. jacob. 1. 5. mint ollyan jó erkölttsöt, a mely tellyeségel szükséges, hogy magát igazgathasa, és másokot, ha ollyan hivatalban vagyon.
K. Miért mondád, hogy aböltseség tellyeségel szükséges hogy magát igazgathassa?
(II. Épistolák: 361)