mondá nékik, hiszem tsudálatos dolog ez. hogy ti nem tudgyátok honnét valo légyen, és meg nyitotta szemeimet, tudgyuk pedig hogy a bünösököt az Isten meg nem halgatya. de aki Isten tisztelö, és az ö akarattyát tselekeszi, azt halgattya meg, öröktöl fogva nem hallatot. hogy valaki meg nyitotta volna szemeit. a vakon születetnek, ha ez az Istentöl nem volna, nem tselekedhetet volna semit, felelének, és mondának neki, mindenestöl bünökben születtél, és te tanitaszé minket, és kiveték ötet, meg hallá Jesus, hogy ki vetették ötet, és midön találta volna ötet, mondá néki, hiszé te az Isten Fiában, felel az. és mondá, kitsoda az uram. hogy hidgyek ö benne, és mondá néki Jesus, láttad is ötet, és aki teveled szóll, ö az, amaz pedig mondá, hiszek uram, és le borulván imádá ötet.,

Magyarázat

K Mire kel nékünk vigyáznunk. ebben avakon születet emberben. akiröl szól amái Évangyélium?

F Az ö testi vakságában, látnunk kel nékünk annak alelki vakságnak, és tudatlanságnak képit, a melyben vannak minden emberek, avilagban valo jötökor, és a melyböl tsak akristus gyogyithattya meg. de sokal nagyob tsudával; mint a melyel meg gyogyitta szemeit ennek az embernek.

K Miképpen gondolkodának az Apostolok ezen vakon született ember felöl.?

F Azt gondolák, hogy vagy amaga, vagy a szüléi vétkekért született vakon, de akristus feleletéböl meg láták hogy más képen volna adolog, az eredendö vétek amelyben születünk közönségesen valo oka az emberi nyomoruságnak, akár testi, akár lelki légyen a, de azon kivül, rend szerént nem kel más különös okát keresni, valamely nyomoruságnak. hanem természet szerént valo okát, mind azon által, mint hogy az Isteni rendelésnek törvénye alá vagyon vettetve. az egész természet. az Istennek vannak különös rendelési, az ollyan dolgokban is. amelyek közönségesek. és természet szerént valok. eztet

(II. Épistolák: 376)


Előző oldal | Következő oldal