tehát a Jesusal. ki kristusnak mondatik. mondának minnyájan feszitessék meg, mondá néki. a tisztarto, de mi gonoszt tselekedet, azok pedig inkáb kiáltanak vala mondván feszitessék meg, látván pedig pilátus. hogy semmit nem használna, hanem inkáb támadás lenne. vizet vévén, meg mosá kezeit a nép elött. mondván, ártatlan vagyok én ez igaznak véretöl, ti lássátok. és felelvén az egész nép mondá. az ö vére mi rajtunk, és a mi fiainkon. akor el botsátá néki. Barabást, a meg ostoroztatott Jesust pedig kezekben adá hogy meg feszitetnék., akor a tisztarto vitézi el vivén Jésust a tanáts házba egybe gyüjték hozzája. az egész tsoportot, és le vetkeztetven ötet, veres karmasin szinü felsö ruhát adának reá és tövisböl koronát fonyván a fejére tevék., és nádat a jóbb kezébe. és térdet hajtván elötte tsufollyák vala ötet. mondván. üdvöz légy sidok királlya, és reá pökdösvén, vevék a nádat. és a fejét verik vala. és minek utánna meg tsufolták ötet., le vetkezteték a felsö ruhábol., és fel öltözteték az ö ruháiba, és vivék ötet. hogy meg feszitenék, ki menvén pedig, találának egy simon nevü Czyrenei embert, ezt kénszeritték hogy fel venné az ö keresztét, és jövének a helyre, mely Golgotának mondatik. mely az agy koponyának helye, és adának néki.innya, epével elegyittetet bort., és mikor meg kostolá nem akará innya, minek utánna pedig meg feszitték ötet,. el oszták az ö ruháit sorsot vetvén, hogy bé tellyesedvén. a mi meg mondatott a proféta által mondván, el osztották magoknak az én ruháimat, és az én ruhámra sorsot vetettek, és ülvén örzik vala ötet, és tévén az ö feje feliben, az ö ügyét irva, Ez A Jésus; a Sidok királlya akor meg fesziteték ö véle két lator. egyik jóbja felöl. és a másik bal felöl. az elö menök pedig káromollyák vala ötet, hajtogatván a fejeket, és mondván, váh: ki az Isten templomát el rontod, és harmad naprá azt fel épitted. szabadisd meg magadot ha Isten Fia vagy, szálly le a keresztröl., hasonlo képpen a papi fejedelmek is tsufolván az irás tudokal: és a vénekel mondván, egyebet meg szabaditot., magát meg nem szabadithattya. ha Izraelnek királlya, szállyon le most a keresztröl, és hiszünk néki. az Istenben bizot, szabadittsa meg most ha akarja ötet. mert azt mondotta. hogy Isten Fia vagyok, ugyan azont hánnyák vala pedig szemére a latrok is, kik meg feszitettek vala véle, hat orátol fogva pedig setétség lön az egész földön, kilentz oráig, és kilentz ora felé kiáltá Jesus nagy szoval, mondván: Éli, Éli, lamma sabaktáni, az az. én Istenem, én Istenem,
(II. Épistolák: 467)