tapogassátok meg, és lássátok, mert aléleknek husa, és tsonttyai nintsenek, a mint láttyátok hogy nekem vagyon, és mikor ezt mondotta volna, meg mutatá nékik kezeit, és lábait, midön pedig még sem hinnének; és örömökben tsudálkoznának, mondá nékik, vagyoné, itt valami ennetek valo, ökk. pedig hozának néki egy darab sült halat. és lépes mézet, és mikoron ett volna elöttök vévén a maradékot, nékik adá, és mondá nékik, ezek az ígék. mellyeket szollottam néktek, midön még veletek volnék. hogy szükség bé tellyesedni mindeneknek. mellyek irva vannak a Mojses törvényében. és a profétákban. és a soltárokban én felölem, akor meg nyittá elméjeket, hogy meg értenék az irásokot. és mondá nékik, mert így vagyon meg irva, és így kellet a kristusnak szenvedni, és fel támadni halottaibol. harmad napon., és predikáltatni az ö nevében. a penitentziának. és a bünök botsánattyának, minden nemzetségek közöt el kezdvén jérusálemtöl.
Magyarázat
K. Miképpen bánék akristus az Apostolival. a midön meg jelenék nékik fel támadása után?
F Nem szolla nékik se szenvedésiröl, se ellenségeinek kegyetlenségekröl, és igaságtalanságokrol. se önékik magoknak szemekre nem hányá, hogy ollyan könnyen, el hagyák ötet, hanem tsak azon igyekezék., hogy vélek el hitethesse, fel támadásának igazságát, ezen nagy példábol. tanullyuk meg hogy ellenségink ellen ne szóllyunk, se felöllök haragal ne beszéllyünk. az után, hogy üldözésektöl meg menekedtünk, se azt ne szenvedgyük, hogy mások is gyalázattal illessék,. hanem hagyuk az Isten itéletire, aki bizonysága, és itélöje hamiságoknak, és ártatlanságunknak, azt is meg tanulhattyuk, hogy meg engedgyünk jó akaroinknak, hogy ha valamely tartalékbol. el hagynak minket szükséginkben, és ha, annyiban meg nem segitnek minket, a menyiben várhatnok töllök
K. Az üdvezitö nem feddéé meg öket?
F Nem hogy meg feddette volna öket hálá adatlanságokrol, de még tsudálatra méltó, kegyes szókkal szolla hozájok, sött még békeségit adá nékik, a melyet az emberek. leg inkáb ohajttyák. felyül is haladgya
(II. Épistolák: 512)