F Legyünk erös bizodalomal. hogy hasonló képen fóg bánni fiaival., kik hogy ha szenvednek, meg is ditsöitetnek véle együt, rom. 8. 17. meg jutalmaztattya véghetetlen jutalomal a gyalázatokot melyeket az emberektöl szenvednek, hogy egy hejában valo beszédért, egy kis haszonért, vagy egy mulando életért, a melyet ö érette el vesztik. örökké valo ditsöséget, véghetetlen jókót, és meg halhatatlan életet fog adni.
K. vannaké ollyanok arosz keresztyének közöt. kik mint a sidok kegyelmet nyernek egy gyilkosnak, hogy meg ölhessék az életnek eredetét?
F Ezt tselekeszik minden nap arosz keresztyének. kik nagyobra betsüllik avilágot rosz szokásival, a kristusnál, a ki nékünk meg érdemlette akegyelemnek életét, eztet tselekedték minden idökben mind azok akik üldözték, és kárhoztatták az Isten szolgait és akik meg mentették, meg is jutalmaztatták agonoszokot., kik nyomorgatták ajókót. jaj néktek, mondgya egy proféta, kik meg igazittyátok az Istentelent ajándékokért, és az igaznak igasságát el veszitek tölle. Isa. 5. 23. a világ tele vagyon az illyen igaságtalanságal. és ót gyakorta láttyák meg büntetni a jó erköltset, és avétket meg jutalmaztatni.
K. Mit tanulhatunk a szent péter példájábol, a ki a kristus hatalmának, és a benne valo hitnek tulajdonittya a tsudát melyet ö tett?
F Azt tanulhattyuk, hogy a midön jót tselekeszünk, az ö kegyelmének adgyuk a ditsöséget, és gyarapodgyunk meg ahitben, amely mindent meg nyer Istentöl; az Apostol keményen a szemekre veté a sidoknak vétkeket, de meg is enyhitté beszédit, hogy kéttségben ne ejtené öket, és azt ne mondanák mint kain. Az én gonoszságom igen nagy, hogy nyerhesek én azért botsánatot. ez okáért tsak atudatlanságnak tulajdonitá vétkeket. és modot mutata nékik a botsánat nyerésre, a mely mód nem egyéb vala. hanem hogy hinnének abban, a kinek hatalma gyogyitotta meg a sántát. és meg nyerik lelkek gyógyulását, amint azt meg is nyerték sokan, ebböl apéldábol láttyuk, kogy nem kel. gyalázattal illetni abünöst, de söt még vigasztalni kel ötet, meg tekintvén azt, hogy az Isten még jót tehet véle, és azö vétkeit, nem nagyobitani, hanem kisebiteni kel, a menyiben az igasság
(II. Épistolák: 517)