vagyoné valami étketek, felelének néki nintsen. mondá nékik, vessétek a hajonak jóbja felöl a hálot, és találtok. meg veték azért, és már nem vonhattyák vala azt, ahalaknak sokasága miat. mondá azért az a tanitvány akit szeret vala Jésus péternek, az ur, simon péter mikor hallotta volna, hogy az ur, a köntösit magára véve, mert mezitelen vala, és a tengerben ereszkedék. atöbb tanitványok pedig a hajoval jövének, mert nem mesze valának, a földtöl, hanem mint egy két száz könyöknyire, ahalak háloját vonván, hogy azért ki szállának aföldre, látának rakot szenet, és arra tétetett halat, és kenyeret mondá nékik Jésus, hozzatok elö ahalakban mellyeket most fogtatok, fel hága simon péter, és ahálot a földre voná. mely teli vala száz ötven három nagy halakal, és midön annyi volna, meg nem szakadoza aháló, mondá nékik Jesus. jöjjetek elö, egyetek, és senki aletelepedtek közül, nem méré ötet kérdeni, te ki vagy, tudván hogy az ur volna, és el jöve Jésus, és vévé akenyeret. és nékik adá. hasonlo képen a halat is. ezzel már harmadszor jelent meg Jésus az ö tanitványinak, minek utánna fel támadot volna halotaiból.
Magyarázat
K Mitöl vagyon a, hogy minek utánna az Apostolok, akristushoz kötelezték volna magokot; ismét viszá térének ahalászásra,?
F A halászásra viszá térének. mert az ollyan mesterség a mely magában igen ártatlan. a midön pedig a vétket el hagyák, azal nem kel el hagyni ahivatalt, vagy a munkát, a mely nem rosz, az el is kerulteti a henyélést, és egyszers mind táplálásra valot is ád, hasonlot nem mondhatni az ollyan mesterségekröl és hivatalokrol., a melyek avétekre vivö alkalmatoságok, és a mellyben nem lehet üdvezülni. amidön pedig az Istennek akarja adni valaki magát, az ollyanoknak ellene kel mondani; és viszá nem kel azokra térni, illyen vala a szent Mathé hivatallya., a mint hogy arra viszá sem tére meg térése után, valamint ezt tarttya szent Gergely pápa
K Miért tészi azt fel az irás hogy az Apostolok semmit nem fogván egész éttzaka, igen sok halat fogának., mihent a kristus parantsolattyábol veték meg a hálot.?
(II. Épistolák: 519)