K Miért keresztelik meg az ollyan gyermekeket, a kiket nem lehet tanyitani, holot akristus azt parantsollya hogy oktassanak, minek elötte keresztellyenek?
F Az ur it az ollyan kereszttségröl szol, amelyet adnak azoknak, kik az okoságnak ideit el érték. akiket oktatni kel minek elötte meg keresztellyék, hogy hadd tudgyák akeresztyéni köteleségeket., a mi, akis gyermekeket illeti, az Anyaszent egyház meg szokta öket keresztelni. és eza szokás atraditiobol jö, a mely irásban nem tétetet Istennek szavait foglallya magában, ugy valamint a szent Canonicus könyvek. foglallyák magokban, a le iratot igéket, emind akettö tiszteletre méltó, vagy le legyenek irva, vagy ne legyenek,
K A kristus miért parantsolá hogy a szent Háromságnak nevében keresztelnének.?
F Hogy meg mutassa nékünk, hogy az Isteni három személy, egyaránt, és egyszers mind munkálodik az ujjonnan valo születésben, melyet akereszttségben veszünk, és hogy mind aháromhoz egyaránsu tisztelettel. és imádásal. tartozunk. mert ez a három személy állattyában egy Isten., a kereszttségben fogadot fiaivá lészünk az Atyának, tagjai a Fiunak, és templomi a szent Léleknek,
K. Nem elegendöé az Istent, az ö Állattyának. egyeségében imádni?
F Nem elegendö, mivel ahárom személyben kel imádni, mert mindenik személy Isten, erre valo nezve nem elégszik meg akristus hogy akereszttségben igy mondgyuk, az Istennek nevében, se hogy közönségesen a szent Háromságnak nevében, hanem azt akarja hogy ahárom személyt név szerént meg nevezék, azért, hogy az elmében jóbban meg külömböztessék, a három Isteni személyt, és annak egyaránt valo munkáját, az emberi üdveségnek munkájában., mind ezek nélkül a kereszttség haszontalan. mivel ahárom személynek nevezetéhez, és a vizhez, mely meg mosa azt akit keresztelnek,, foglallya a kristus a szenttségnek kegyelmét.
K. Az Isten ki nyilatkoztatta volté ezt a titkot az ó törvényben lévö sidoknak,?
F Erröl nékik igen homályoson beszélt, az Anyaszent egyházának tartotta az erröl világosan valo üsmerettséget, és azt el mondhatni, hogy a szent Háromságnak titka, különösön valo titka akeresztyéneknek,
(II. Épistolák: 531)