kedves és tellyes volt, annak jele és bizonysága. a szent Léleknek, az Anyaszent egyházra valo böséges ajándékinak ki ontása, ugyan ezen okokbol nem küldé nékik avigasztalot eléb, hanem az ö ditsöséges menyben valo menetele után.

K Mit tanulhatunk ezekböl az igazságokbol.?

F Azt tanulhattyuk hogy egy keresztyén lélek, nem lehet addig abban az állapotban hogy vehesse avigasztalo lelket, se hogy örömit vegye ennek a szent léleknek, szenvedésiben, és szomoruságiban., valamég ellene nem mond az emberi vigasztalásoknak, és aláthato dolgok szeretetének, akár mely ártatlanok, legyenek is azok magokban., ha a hitböl akarunk élni, el kel hagyni az érzékenységböl valo életet, a magunkhoz valo szeretetnek hajlandoságit, és tsak egyedül a kristus világoságát. és az ö lelkének indulatit kel mindenekben követni

K Mit kel ezeken a szokon érteni, mikor a szent Lélek eljö, meg feddi avilágot abünröl, és az igazságrol. és az itéletröl.

F Azt kel érteni szent Chrysostomus szerént, hogy a szent Lélek, az Apostolok, és atanitványok szájok által szolván, sok tsudákot is tévén általok, abálványozást el törölvén, és meg változtatván szinét az egész világnak, a pogányok meg térésekel, meg fogja feddeni a világot, fö képen ahitetlen sidokot, a nagy vétekröl melyet tselekedtek, hogy akristusban nem hittek, és ötet meg ölték, meg feddi öket az igazságrol., meg mutatván nékik hogy ö akezdete, és eredete az igazságnak, hogy tsak egyedül ö érette, és az ö érdemiért adatik az üdveség., meg feddi avilágot az ö fejdelmének itéletéröl, aki is az ördög, és aki az sidokot arra ingerlette. hogy ötet meg öllyék. oly igaságtalanul.

K. Miröl lehet meg üsmérni a szent lélek vételét?

F Meg üsmérheti egy keresztyén arrol, hogy a szent lelket vette, amidön életével bizonyságot tészen mindenek elött, akristus tanitásának igazságarol, és az ö szenttséges voltárol., követvén az egyikét mint szabot rendét, és a másikat mint példáját, a midön pedig egy keresztyének élete meg nem egyezik az Évangyéliumi tanitásal, és akristus szenttségével. a midön tsak ateremtet állatokhoz kaptsollya magát, rosz hajlandoságinak. mindenkor rabságban marad. és ellene nem mond tellyeségel a világ fejdelmének, ezekröl meg lehet üsmérni, hogy a szent lelket nem vette,

(II. Épistolák: 555)


Előző oldal | Következő oldal