F A felebaráti szeretet, bé fedezi a vétkeket, a midön másoknak meg botsátunk., és a miéinket eltöröli, aki pedig felebaráttyát ugy szereti mint önnön magát,, az el fedezi, takarja, szenvedi, és meg botsáttya az ellene tett vétket, és a sokszori meg bántodás, sziviben el nem olttya a szeretetet, de azokra okot nem ád, se azokot jóvá nem hagya, a vétek abbol áll valoságosan. ha a teremtet állatot magáért szerettyük, az Isteni szeretet, mely az Istent magáért szereti, ellenkezik azzal. a rendeletlen szeretettel.. és szivünkben, meg nem gyarapodhatik.
K A felebaráti szeretet kötelezé arra hogy meg botsásunk, felebarátunknak, és meg ne büntesük?
F A kiknek hatalom adatot kezekben., ugy kel meg botsátani vétkeket. valamint az Isten meg botsáttya, meg büntetvén öket irgalmas keménységel, amidön azok nagyok. meg kel büntetni avétkest, szeretetböl, és minden uton modon meg kel tériteni; meg nem kel engedni hogy el veszen, büntetetlen hagyván ötet, a midön pedig hatalmunk nintsen, akor kegyeségel kel véle bánni, hogy meg jóbbittsa magát; a mit pedig el nem hagyatathatunk véle, azt el kel szenvedni sohajtásal. és érette valo imádságal.
K Mitsoda azugolodás nélkül valo gazdálkodás?
F A, hogy házunkhoz fogadgyuk a szegényeket, föképen az Isten félöket, és örömel gazdálkodgyunk nékik, valamint ha akristusnak magának gazdálkodnánk, nem zugolodván se a költtségért, se a fáradságért.
K. Mire kötelez minket szent péter, a midön azt hagya. hogy szolgállyunk felebarátunknak, az ajandék szerént, melyet vettünk?
F Azt akarja. hogy kiki, amások jóvára, és üdveségire fordittsa a tálentumit, és ajándékit. mindenekben, mivel másokért vette azokot Istentöl, azokot vévén, azoknak nem ura, hanem ki osztogatoja, azokért nem kel magát el hinni, mint ha maga saját jószága volna, se azokot el nem kel ásni, és haszontalaná tenni, mert a felebaráttya, és az Anyaszent egyház jóvára vette. mert más képen. arest szolgának nyomoruságában esnék, aki akülsö setettségben vettetet, a nem tsak az egyházi szolgákot illeti. kiki a hivek közül vette valamely ajándékját az Istennek, amelyet tartozik meg szaporitani, és kinek kinek, amaga ajándéka szerént, kel szolgálni másoknak, szent péter
(II. Épistolák: 575)