akár mitsoda állapotban legyenek, alázatoságal, tellyes hittel, és bizodalomal lévén ahoz, aki mindent akarattya szerént tselekeszik a menyekben, és a földön.
K. Az Isten meg tekéntéé az Anyaszent egyház kérését?
F Igen is meg halgatá tsudálatos képen. a tömlötzbe küldé Angyalát, a ki fel költé álmábol szent pétert, a kiis két lántzal léven meg lántzolva, két örzö közöt feküt, a lantzot le vévén kezeiröl, a tömlötzböl ki vezeté. a sok örzök közöt kik a kapun valának, senki ötet nem látá, a vas kapuhoz érkezvén, a magátol meg nyilék.
K. Mit jelent ennek a menyei léleknek tselekedete, aki meg szabadittá szent pétert.
F képzeli az Isten segittségit, a melyet adgya, vagy kegyelme, vagy az örzö Angyal által, az olyan léleknek, aki a setettségben, és a vétek kötelében el alut. az ördög hatalma alat, ö az ollyat kegyelmével meg világosittya oldalát meg üti, és fel költi álmából, a lántzot rolla le veszi, a mely miat az imádságra kezeit fel nem emelhette, az ég felé, és azokot ki nem nyujthatta a szegényeknek valo adásra, és más jó tselekedetekre. ez igy lévén, alkalmatosá tészi, abünöst. hogy az ö parantsolatinak uttyain járhason, és az uj emberben öltözék, akoron azö örzö Angyala. kalauzza, és társa lesz néki az üdveségnek uttyában.
K. Az irás miért tészi azt fel. hogy szent péter mind azokot álomnak tulajdonittya vala?
F Azért hogy meg lássuk mitsoda könnyen munkoálgdya akegyelem valamely bünösnek meg térésit, el távoztatván rendeletlen szokásitol, amelyekben rabságban volt, és ollyan dolgokot tselekedtet véle, melyek annak, elötte lehetetleneknek tettzettek néki, ugy anyira, hogy tsak nem álomnak tulajdonittya mind azt, valamit magában érez, és nehezen foghattya meg az Istennek hozája valo jóságát, és a segittséget melyet néki ád. vagy maga, vagy az Angyali által, anyi sok hüségtelenségi után. melyekért arra méltatlan volt.,
K Mitsoda oktatást vehetünk mi abbol hogy mi formában szabaditá meg Isten Apostolát. ellenségi kezéböl?
F Azt, hogy el hitessük magunkal. hogy azok. kik öbenne valoságal biznak, anyomoruságban. és a veszedelemben segittségit veszik néki,
(II. Épistolák: 677)