nagy szoval magasztalván az Istent. és orczájára borula az ö lábai elöt, hálákot adván, és ez samaritanus vala, felelvén pedig Jésus, mondá nem de tizen tisztultaké meg, és akilentze hol vagyon, nem találtatott aki meg térne és ditsöséget adna az Istennek, hanem tsak ez idegen nemzet. és mondá néki, kely fel, meny el, mert ate hited, meg szabaditot téged.
Magyarázat
K Ezek atiz poklos férfiak miért valának mind együt?
F Az ö egy eránsu nyavalyályok egyeztette vala meg öket egymásal, akik nyomoruságban, vannak, mint egy vigasztalás azoknak., a midön hasonlo nyomoruságban lévökel vannak, de azt is el mondhatni, hogy jelentik az ollyan bünösököt, akik egy társaságra adgyák magokot. az ollyanokal. akiknek vélek egy aránsu hajlandoságok, és elméjek vagyon., hogy egy mást meg tarttsák rosz kivánságokban. a rosz példával, melyet egy másnak [egy-másnak] adnak, ugyan eszerént is egyeznek meg egy másal hogy az Isten szolgait üldözék, és hogy meg fojttsák ha lehetne ajó erköltsöt, és az igazságot, amelytöl egy aránt el távoztak, mert azokban láttyák rendeletlenségeknek kárhoztatását, holot azért kellene esze adni magokot, valamint atiz poklosok. hogy fel szóval kiáltván, akristushoz, meg nyerhetnék tölle lelki betegségekböl valo meg gyogyulásokot.
K. Miért állának távul akristustol., mikor fel szoval kérék meg gyogyulásokot.?
F Mert nem vala szabad a poklosoknak az egéségesekhez közeliteni, és senkivel nem társalkodhatának. ezek jelentik az olyan bünösököt, kik valoságal meg bánván rendeletlenségeket, magokot belsö képen méltatlanoknak tarttyák. és ezen okbol, a szent oltártol, el távoznak, és magokot el vonyák a szenttségektöl. egy ideig, alelki atyának jovallásábol, és az Istenhez kiáltanak szivekböl, hogy irgalmaságot nyerhesenek, és penitentziát tartván; haszonal részesülhesenek a szenttségekben
(II. Épistolák: 745)