az ö annyának, el fogá pedig minnyájokot a félelem. és magasztallyák vala az Istent, mondván, hogy nagy proféta támadot közöttünk, és hogy az Isten. meg látogatta az ö népit.
Magyarázat
K. Mit példáz nékünk a mái özvegy aszszony fiának halála?
F Példáza avétekben valo lételt, a mely el választtya lelkünket az Istentöl, aki ami életünk, valamint a halál el választtya a testtöl a lelket., aki azt élteti, a vétek el veszi alélektöl, az Istenhez valo indulatokot, valamint a halál el veszi atesttöl amozgásokot, és az érzékenységeket. ebben az állapotban vannak mind azok akik tellyesek a világi szeretettel. és üresek az Isteni szeretettöl, mind azok, akik a szélyes uton járnak, mely a veszedelemre viszi öket, és a kik gyülölik a keskeny utat, noha egyedül tsak a vezethetné öket amenyekben.
K. Mit jelent ennek az Aszszonynak sirása. amelyel könyörületeségre inditá akristust?
F Ez az. anya példáza az Anyaszent egyházat, és ennek fia, jelenti az Anyaszent egyház fiait. kik a vétekben halnak meg, ez az özvegy siratá egy fiának halálát. az Anyaszent egyház olyan lévén mint egy özvegy, férjének menyben menetelétöl fogvást, sirattya fiainak veszedelmeket, az özvegynek sirása meg hatá a kristus szivét, azért hogy meg lásuk, hogy az Anyaszent egyhaznak sirása, a könyörületeségre indittya akristust, ugyan az is nyeri meg tölle a bünösök meg terésit, ki ki tartozik tehát a kristusra valo nézve, aholt testhez, szánakodásal lenni. és valoságal meg visgálni, hogy a bünösök mitsoda állapotban vannak, meg tekintvén azt, hogy abün hozta avilágban ahalált, amidön az itélet ki mondaték, minyájunkra, világ kezdetekor, és hogy annak az itéletnek végben kel rajtunk menni. talám hamaréb mint sem gondolnok, mi hathattya meg inkáb szivünket, mint a hogy minden nap láttyuk. mennyi sok számu lelkeket öll meg avétek. akiket sirattya az Anyaszent egyház. és akiket siratnunk kel véle együt keservesen, a kinek az illyenen meg nem esik a szive, tarthat attol. hogy azok közöt a lelki és láthatatlan halottak közöt ne légyen. akiket annál is inkáb kel siratni. hogy ök magokot nem sirattyák
(II. Épistolák: 780)