a had amelyet a király külde haragjában reájok. hogy öket el veszese. aromai hadd, a ki ellenek mene az Isten parantsolattyábol, vespasianus. és Titus császarok alat, és meg számlálhatatlan sidokot veszte el fegyverel. tüzel, és éhségel., fel égetvén Jerusálem városát, és a templomot, az utak végei pedig, ahová küldé akirály szolgait, hogy a menyegzöre bé gyüjttsék mind azokot akiket találnak. jelentik avilág részeit, ahová az Apostolok, és az utánnok valok., el küldetének hirdetni az Évangyéliumot, apogányoknak. minden féle nemzettségeknek. és minden féle lelkes teremtet állatnak,
K. kitsodák azok agonoszok. és jók, kik a menyegzös házba menének?
F Azok ajók., kik ellene mondanak avilágnak, és a rosz kivánságoknak, a gonoszok pedig azok, kik el fedezik hamiságokot, ajóságnak szinével. de akikben nintsen se Isteni, se felebaráti szeretet, a mely nélkül, lehetetlen jónak lenni.
K. Mind azok, kik a menyegzös házban le telepedének. ót maradánaké?
F Minnyájan ót nem maradának., mivel a király bé menvén hogy meg lássa ale telepedeteket, látván hogy egynek közöttök nem volna menyegzöi ruhája, azért. azt, akülsö setéttségre vetteté, ebböl ki tettzik hogy az ur. az utolso napon meg visgállya mindenikünknek köteleségeit. és leg titkosab szándekit. és ki fogja nyilatkoztatni mindenek elött avétkeket, a melyek ez életben, a szivnek leg belsöb résziben voltak el rejtve, a menyegzöi ruha jelenti a szeretetet. a mely aléleknek tisztasága. és szépsége. és amely el oltván bennünk arosz kivánságot. abban az állapotban tészen. hogy meg kostolhattyuk a lelki menyegzönek gyönyörüségit., mert ámbár az Anyaszent egyháznak kebelében legyünk is, de hatsak a magunkhoz valo szeretetnek, és atermészetnek indulatit követtyük, akár mely szines jó erkölcsüek legyünk is más képpen. de arra méltatlanok vagyunk, hogy részesülhesünk a menyegzöi ebédben, az az, az Évangyéliumi kegyelmekben. és a kristus titkainak hasznaiban
K. Mitsoda vétekben találtatot tehát. az az ember, akinek kezit, lábát, meg köték, és ugy veték ki. a menyegzöi házbol
F Egyébel nem vádoltaték hanem hogy nem vala menyegzöi ruhában, ez által világosan meg mutattya az ur nékünk, hogy az Isteni, és
(II. Épistolák: 805)