K. Mitsodások valának még azok ahamis doktorok?
F A hasokat tartották Isteneknek. mindent. az étel, és az ital gyönyörüségire forditottak, holot tsak az Isten ditsöségire kel mindent forditani, minden ditsöségeket, a fertelmes, és vétkes tselekedetekben tették, azokot tartották boldogságnak, ditsekedvén abban. amit szégyenleni kelletet volna, tsak a földi dolgokot kivánták, és szerették. ugy mint agazdagságokot, a testi gyönyörüségeket, mely kivánatos dolog volna, ha sokan a keresztyének közül söt még az egyházi szolgák közül is ezekhez nem hasonlitanának.
K. Mit várnak avaloságos keresztyének akristustol. az ö második el jövetelekor, a mi atesteket illeti?
F várják az Istentöl valo fogadot fiuságoknak egész betellyesedésit, mely, atesteknek válttsága, és meg szabaditása, suhajtva várják hogy meg változtassa azt a rothadot testet., hasonlová tévén amaga ditsöséges testéhez, mert amint másut mondgya az Apostol. hogy a mi testünk mint amag. rothattságban, nemtelenségben. és erötlenségben vettetik el, de rothadatlanságban, ditsöségben. és eröben támad fel. 1 cor. 15. 42. 43. 44. epedig annak az erönek hatalmával megyen végben, a melyel a kristus maga alá vett mindeneket.
K. Mire int minket az Apostol. mind ezekre valo nézve?
F Arra int, hogy hiven meg maradgyunk az urban, mivel a nem elég hogy ugy kezdgyünk élni. mint a menynek lakosi, mint ollyanok kik már a keskeny utra mentenek, hanem álhatatoságal kel járni, és meg gyözni az akadályokot, egy szoval mind végig álhatatosnak kel lenni.
K. Mit értesz az élök könyvében valo bé iratatáson?
F Azt értem, hogy azok közöt lehesünk akiket még elevé üsmért, és szeretet, és akiket világ teremtése elött választotta el, az ö akarattyának szándéka szerént. hogy szentek, és makula nélkül valok lennének, az ö szine elött, és akiket fogadot fiaivá rendelte. a kristus által, ö magában. rom 8. 24. Efes. 1. 4. 5. nintsen más mod abban hogy azok közöt a boldogok közöt lehesünk. és hogy meg tudhasuk ha azok közöt vagyunké, vagy sem, hanem hogy menyei életet élyünk, és szeretettel. járjunk az Évangyéliumnak uttyán.
(II. Épistolák: 825)