K. Miért mene akristus ahegyre hogy imádkozék. Apostolokot válaszon, és azokot tanittsa?
F l. Azért, hogy különösebben imádkozhassék, és tavulabb a világtol. 2. azért, hogy nagy gondolatot adgyon szolgainak, az Évangyéliumi tekélleteségröl, a melyre hivattattak, és az ö mennyei tanitásárol, melyet prédikállot tanitványinak, és a népnek, 3. meg akará nékünk mutatni, hogy azokot az igazságokot se meg nem lehet jól fogni, se követni, hogy ha elménket és szivünket fellyeb nem emellyük, a földi dolgoknál.
K Mit foglal magában az a tsudálatos predikatio., melyet tett a kristus a hegyen?
F A nyolcz Évangyéliumi boldogságot foglallya magában. tudni illik. mind azt, valami boldoggá teheti az embert eföldön. minden ember kíván boldog lenni, ugyan erre avégre is tzéloznak minden munkájokban. és szivek indulatyokban, ebben meg is egyeznek minnyájan. de ez a természet szerént valo hajlandoság bennek nagy tévelygést okoz, avétektöl fogvást, és sok vétekben veti öket, mert nem üsmervén, és nem kedvelvén az örökös jót. a mely egyedül teheti öket boldogoká, és mint egy tapogatva járnak, ót keresvén aboldogságot. ahol nintsen, és ót nem keresik ahol vagyon, ugy anyira, hogy a magok meg romlot hajlandoságokot követvén, ollyan dolgokhoz ragaszkodnak, a mellyek öket el ámittyák, és meg tsallyák, és a melyek tsak boldogtalanoká tehetik öket. ugyan ezért is kezdé el ezen. a meg váltó predikátioját, hogy meg mutassa mitsoda boldogságot kel nékik keresni, és hogy mitsoda modon nyerhetik azt meg, ez a boldogság pedig nem más, hanem hogy az Istent birhasuk mint örökös jónkót, ötet szeresük tekélleteségel. illyen formában birják ötet. és ha birjuk, ugy uralkodunk is, az örökös uralkodás pedig a, hogy tsak egyedül ö tölle fügjünk, ugyan ezt is nevezi a menyeknek országának.
K A mely modokot ád az ur a mái Évangyéliumban. hogy bóldogok lehesünk, azok boldogoká tészneké minket ez életben is?
F Azokal az örök boldogságot meg nyerjük, mert azok vezethetnek oda, ez életben is boldogoká tésznek anyiban, hogy remélhettyük valoságal azoká lenni egy nap, az Istent örökösön birván. meg kostoltattyák
(II. Épistolák: 891)