4.1. meg másut, ti is urak szeretettel legyetek szolgaitokhoz, el hagyván afenyegetéseket, tudván azt, hogy ati uratok is menybe vagyon, és hogy nintsen annál személy válogatás. eph. 6.9.
Szollyunk már a böségröl. az az, arrol. hogy mitsoda gondal kell ki venni atselédet aszükségböl, akét dologból áll, keresetböl, és költésböl, az elsö a házan kivül megyen végbe, a második aháznál.
Eszünkbe juthat mit mondánk ide fellyebb. hogy kit illet a hazon kivül valo gondosság, és kinek kell a háznál gondot viselni, tsak atermészetet visgállyuk meg, meg láttyuk, hogy az Isten ollyan lelket, és testet adott a férfiunak, aki inkáb el szenvedheti ahideget, meleget, fáradságot, hadakozást, és bátrab, mint sem az aszony. ebböl ki tettzik, hogy a természet ötet rendelte. a házon kivül valo gondra, és keresésre, és mivel hogy. az Isten gyengébnek teremtette az aszonyt, ugy tettzik mint ha az által. reája is akarná bizni a háznál valo gond viselést, és mint hogy a több gondok közöt a gyermekre valo gond viseles legg elsöbb, azért nagyob szeretetett is óltott a természet az aszonyokban. a gyermekekhez. mint sem a férfiuban.
A második része az aszony háznál lévö gondviselésének a, hogy arra vigyázon; a mit agazda aházhoz hozot, és mint hogy a félelem, és a gyanakodás illik a takarékossághoz. azért is az aszony félékenyeb, és gyanakodób a férfiunál.
Ebböl láttyuk hogy a szokás és atisztesség meg egyezik a természettel, mivel minden nemzeteknek szokások szerént, sokal tisztességesebb, hogy az aszony a háznál maradgyon, mint sem a hegyeket, és az erdöket járja. a férfiunak pedig igen szegyen. mindenkor a háznál lenni, és el mulatni a külsö dolgokat. sött még meg bontanák ugy arendet. a melyet. az Isten, atermészet., és atörvény szabott, hogy ha a férfiu. vagy az aszony, egyik a másikának hivatallyában elegyitené magát. emég büntetetlen sem maradna.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 113)