majd meg magyarázom, nem ugy vagyoné, hogy kegyelmed ezer tallér jövedelmet adot nékem.?
Ugyan drága leány ez az angyelika mondá máriána.
Nohát mit hosz ki abbol angyélika mondá télámon.
Mit hozok ki abbol kérdé angyélika,? azt, hogy, ha azt várja kegyelmed hogy én hintot tarttsak. hogy én kegyelmedet Czifrán ruházam, az ezer tallérból, igen meg tsallya kegyelmed magát, és köszönöm igen szépen az ezertallért, de viszá adom, mert se én. se más, azt a költtséget végben nem vihetné ollyan kevés költtségel. ha tsak ajános pap országában nem megyünk, azt mondom tehát, hogy tehetek kevesebb költtséget. egyenlö végre, de nem egyenlö dologra.
Én értem mondá máriánna, hogy mit akar mondani angyélika. azt akarja mondani, hogy ha kegyelmed mindenkor Czifra köntöst kivánna tölle, az ezer tallerbol kinem telhetnék. a mint is lehetetlen volna. de ha azt kivánnya kegyelmed hogy köntöst tsináltasson kegyelmednek. nem mas végre hanem hogy ruháson legyen kegyelmed a hideg ellen, azt meg tselekedheti.
Éppen ezt akarám mondani, felelé angyélika. mert ha tsak köntös kell, tsináltathatok ö kegyelmének az ezer tallerból. mind téli, mind nyári köntöst tisztességest. noha egyszers mind el költhetné az ezer tallért egy köntösre, erröl avegröl vagyon tehát itt akérdés. és nem a dologrol.
példának okáért nékem három személyt kel tartanom, ihon ez az én Czélom, már én akár mit adgyak nekiek, tsak tisztességesen táplállyam. öket, mondám tisztességesen.,
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 144)