mert fel ruházta béllet ruhákal., szorgalmatosan vigyáz háza népére. és resttségben. kenyerét nem eszi.
De hogy az illyen tselekedeteket illetlennek ne tarttsuk, a szent lélek meg mutattya hogy a jó erkölcs, mitsoda ditséreteket hordoz maga után, mivel ha eszembe jút, a bölts azt mondgya. hogy az ö lelke fel ékesitetett erövel. szépségel. és örömmel, a böltseség beszél az ö szájából, és a kegyeség uralkodik az ö nyelvén, azért is minden kedvelli,. és az ö férje ditséreteket mond reája, ha szinte minden halgatna is, de az ö tselekedeti és munkái, mindenüt hirdetnék ditséretit.
Mit felel kegyelmed ezekre tekintvén apáter télámonra, akarjaé kegyelmed meg hazudtatni a régi idöt, a historiát, a minden idöbéli szokást, az okoságot, és még abölcseséget magat is, a ki nékünk azt mondgya. hogy a háznál valo gondviselésben, és a kézi munkában kell egy betsületes aszonynak foglalatoskodni.
Nem birok a kegyelmed erejével páter uram. mondá télámon, kegyelmed igen eröss.
E tehát közönségesen, mondá apáter. az aszonyok hivatallya, és nem talalok jóbb orvaságot a resttség ellen. mint azt hogy ki ki. a maga rendében. hivatallyában. és mesterségében jól tölttse el az idöt.
Az idö hogy ugy mondgyam. semmi magában. és a filosophusok azt meg nem magyarázhatták, mondgyák ugyan. hogy e mutattya meg valamely dolognak mértékét, vagy tartosságát. de ebböl semmi bizonyost nem lehet ki tanulni.
A mi pedig bizonyosab. a, hogy az egész természet szüntelen valo mozgásba vagyon, az Égg, a föld, az éltetö állatok, egy szoval mind az, a mi éll, és a mi nem éll, egyik magátol
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 154)