A mi eddig valo beszélgetésinkböl ki tettzik, hogy ha jol meg visgállyuk. meg láttyuk. hogy mindenek valamihez fogunk. jól végbe valo menetele azon áll, hogy arra jó idöt vegyünk.

Nagy tudomány is ez egy ország vezérlésében. ahadakozásokban. valo probákot eviszi jól végben, és ha az idövel nem élnek, a tengeren valo kereskedésnek, nem lészen nagy haszna, mi lehet hasznosab dolog a szántásnál, vetésnél, a mely is valamint mondgya. egy nagy filosofus. annya. a több mesterségeknek. és ez is táplállya atöbbit.

Mindenek arra tanyittanak. hogy meg ne hagyuk magunkot elöztetni az idövel. vagy azt el ne mulassuk. hogy ha télben kezdgyük el a szantást, mondgya ez a filosophus. a föld ollyanná lesz mint a sár, ha nyárban szántunk. a föld kemenysége miat az eke nem hasithattya a földet, e két idö közöt. találhatunk tehát arra alkalmatos idöt, az emberek mindnyájan az Isten gondviselésére függesztik szemeket öszel, hogy esöt küldgyön nékiek. mint ha az, jele volna a vetésnek, a melybe nagy okosság arendet követni. melyet az Isten ád nékünk, a bizonyos. hogy minden haszon vagy kár, a mezei munkában, azon áll hogy tudgyanak élni az idövel, és annak idejében dolgoztatni a munkásokot, mivel egy ember tizet ér, ha annak idejében. dolgozik, és ha idö elött el nem hagya a munkát. xenoph.memor.5.

Igen drága dolog tehát az idö, és ezt nem tsak más dologbol lehet meg mutatni. de leg inkáb abbol. mely a vallást illeti. a vallás arra tanit, hogy az Isten számot kér töllünk, a hejában valo szokért, és más értelemben. legg kisseb idönek el vesztésiért. arra is tanit. hogy az Isten a más féle

(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 156)


Előző oldal | Következő oldal