el menének is olajat venni, mind azon által fáradságok, vagy is jó tselekedetek, semmi hasznokra nem válék. mert azt, nem annak idejében tselekedék. söt még, az alat hogy oda fáradának. valamint mi is fáradunk. valamely jó tselekedetben. emberi tekéntetért. a völegény el érkezik, bé megyen. és a kaput bé zárják. és azt mondgyák nékiek, midön akapura mennek zörgetni. és a melyet nékünk is meg fogják mondani, hogy ha nem várván a lelki völegényt, ki meg fog minket itélni, ha tsak a rest, és tunya életbe maradunk. nem is gondolkodván a halálrol, bizony mondom néktek. nem üsmérlek titeket.
Meg tsallya kegyelmed magát. ha azt gondollya. hogy az ollyan személyek keresztényi életet élnek. mert nem tselekesznek nagy vétket. tsak anyit. mint aki mélyen aluszik, mert éppen semmit nem mivelni, anyi mint haszontalant mivelni. és valamit mást mivelni, nem azt a mivel tartozunk., akor roszat tselekeszünk, ebböl következik, hogy noha a vétekhez egy részint valami munka értetödgyék. és más részint aresttség tellyeségel meg szünnyék is a munkátol. mind azon által atsak vétek. stthom.qu. 35. art.4
Az oka ennek a, hogy a mely tselekedetek. távul járnak. hivatalunktol, vagy is azal ellenkeznek. azok a resttségtöl származnak, ámbár, sulyosok, és faradságal legyenek is, mert a vég koronáza a tselekedetet.
Nem értem jól ezt a theologiát mondá télámon.
Hogy jobban meg magyarázhassam kegyelmednek. felelé a páter, vegyük például azt a dolgot. a mely ide hozot az aszszonyhoz.
A nem más. hanem hogy az aszszony egy levelet fel keresen. és magának arra idöt vévén, egy nehány mély földnire az itélö birák eleibe vigye.
Ez a jó tselekedet, nem hogy valamely kedves szin alat
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 34)