dolgokban foglalatoskodgyék. de nem akarja hogy tunyán, vagy szelességel munkálodgyanak.
Igen is ugy vagyon felelé apáter.
Ugy vagyon. de nehéz aza munka felelé reá máriánna
Ugyan is páter uram, mondá télámon, hát ha valamely ember, vagy aszszony, anyira beteges, hogy a nehéz munkát nem követheti, vetkezneké ha azt el kerülik?
Nem vétkeznek felelé apáter, mert a lehetetlenségre senki nem köteles, nem is szollunk mi másokrol. hanem azokrol. akiknek semmi akadállyok nem lehet hogy ahivatallyokot végben. ne vigyék. ez iránt meg kell jol kinek kinek magát visgálni.
Bizonyára akarom hogy ezeket meg tanultam mondá télamon, valo azt tudtam hogy resttség egyike a fö hét vétkeknek, de azt gondoltam hogy aresttség tsak. abban áll. a midön sokáig maradnak az agyban. vagy a mikor éppen hejában ülnek.
Láttya már kegyelmed mondá apáter, hogy nem tsak ebben áll, de ha tsak ebben állana is, nem elég volnaé a? nem szégyenire vagyoné az atermészetnek, a midön valamely férfiu, vagy aszszony. szüntelen valo tunyaságban tölti életét. egyébre nem lévén gondgya hanem az ételre, italra. és az aluvásra, ez meg nem egyezik a szent irásal, a mely azt mondgya, hogy az ember ugy teremtetett a munkára, valamint a madár arepülésre. jób. C.5.
Azt meg vallom. hogy semmi nintsen irtoztatób mint. az illyen resttség. nem tudom hogy engedheti meg az ollyanoknak lelkek üsméreti, hogy ollyan kenyeret egyenek. a melyért, anyit izadtak mások. és hogy fordithattyák a magok szükségekre a mások munkáját, holot ök ahoz semmi munkát nem tesznek. hogy nem szégyenlik e világbol.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 43)