Nem veszteneké ollyankor felelé a páter, midön hejában töltik az idöt. a kik minden gyönyörüség nélkül. atunyaságban maradnak.
De mint hogy ollyanokról szollunk. kik hejában valo életet élnek. hát az ollyanokrol mit mondhatni, kik tsak ahireket halgattyák. a hirekröl beszélnek, ugy annyira, hogy még az ételt is el felejtik, házrol, házra járnak, még jövendöléseket is tesznek. adolgokrol.
Vannak ollyanok mondá angyélika. akik ugy okoskodnak olyan dolgokrol, a melyek négy vagy ött száz mély földnire történtenek töllök, és olyan sebeségel vetekednek rajta, mint ha életekbe járna adolog, noha némelykor tsak anyit tudnak azokrol adolgokrol. mint én, és a melyekbe nem hogy valamely hasznok volna, de még meg sem érdemli hogy azon vetekedgyenek.
Vannak meg ollyanok, akik mindenbe gántsot találnak, mindennek rosz magyarázatot adnak, akik semmibe nem talállyák jól az ország dolgát, éppen nem szenvedhetem az illyen okoskodokot.
Igen is vannak ollyanok felelé apáter, és az ollyanokba. hamiság. és háláadatlanság is vagyon. az ollyanoknak hálákot kellene adni Istennek, aki nékik olyan jó fejdelmet adot. ki az országot boldogságba, és nyugodalomba. vezéreli, akinek vigyázásáért, a nép tsendes álomba lehet, el lehet itélni háláadatlanságát az ollyanoknak, hogy lehetne töllök, az országnak valamely szolgálatot várni, holot még ök beszéllenek ellene.?
Példának okáért, hát ahonnét vagyon, hogy ma érkezzék valaki ide, és beszéllye elé hogy mint vette meg atörök fejér várt, azt pedig tsak négy ember elött, már valamelyik azok közül más képpen fogja elö beszélleni. én nem tudom hogy lehet a?
Az attol vagyon mondá angyélika. hogy szerettyük a
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 47)