vezetvén, mód nélkül sebessek, mivel egy gyermeknek minden mozgása, tsak az ételért, és az ételröl vagyon. hogy ha meg haragszik. tsak az ételért tsendesedik meg, valamint az oktalan állat, és mint hogy, még az oktalan állatok is éhezni hagyák akisdedeket; hogy enni tanithassák, a gyermekek tanitására. sintsen jób mód mint ebben a természetet követni.

Ugyan gyönyörüségel nézem némelykor. mondá angyélika, a madarakot. a kik minek utánna fel nevelték volna a fiokat. az után enni tanittyák, nem hajtanak arra. akar menyit kiálttsanak. kérjenek, hanem, olyan helyre viszik öket. ahol ennivalo vagyon. ott elöttök esznek, az után apélda, és az éhség meg tanittya fiokat az ételre.

E nintsen külömben felelé apáter, mihent egy gyermek külömböztetni kezd, adgyák néki a mit kiván, vagy még többet is, azonal akaratos és kényes lészen, az ételben pedig finyás, némely eledelt meg kezd utálni. a mely szégyenire válik, mind magának. mind azoknak akik nevelték, sokszor még azt elsem hagya, ellenben. adgyanak néki enni mértékel, ollyan, okon modon, hogy a kezet meg tsokollya. magát tisztán tarttsa. mindent meg köszönnyön, illyen formában; ha nem üsméri is, de meg tanullya az emberséget, és atisztaságot. nem kel néki semmit is adni. midön sirva. vagy haragal kér valamit. az ö kis elméjében meg utállya még mind ezeket, és látván hogy haraggal semmit sem nyerhet; és ha enni akar., jámbornak. szofogadonak. tsendesnek. és türönek kell lenni. igy lassanként, ezekre fordittyák az elméjit. és ajó erkölcsnek. sengéjét adgyák beléje, szó fogadová. és tsendessé tészik ötet.

De még arra is kell. vigyázni, hogy nem kell, sokat vagy rendeletlenül enni adni agyermeknek. hadd szokjék lassanként. el szenvedni az éhséget; a bizonyos, hogy a torkosból.

(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 85)


Előző oldal | Következő oldal