estenek, holot azt meg elözhették volna ugyan azon orvoságal. a bölcs tanátsa szerént. Ante languorem, adhibe medicinam, abetegséget elözd meg az orvoságal.
3. Vigyáz még inkáb. egy más nagyob. vétkire azoknak, kik akisértetben esvén, nem hogy mentöl hamaréb ki kelnének abbol., és apenitentzia szenttségihez járulnának, hanem a vétekre hagyak magokot, és a gyonást el mulattyák., vagy szégyenböl, vagy lágyságbol, vagy hogy keveset gondolnak üdveségekel., mind ezek el halogattattyák vélek agyonást. valamely jó innepnapig. a mely nélkül nem is gondolkodnanak ilyen szükséges orvoságrol., az illyen viszá éles. közönséges az ifiak közöt, és ez is az oka hogy a jó kezdet után. sokan viszá fordulnak, és ismét arosz erkölcsben esnek, az esésért nem kel kéttségben esni, hanem fel kel kelni, és ugyan az esetel kel magunkot jobban oltalmazni az esettöl. és nem kel. bünt, bünhöz tenni.
4. Ha lehet mindenkor a rend szerént valo gyontato atyádhoz. gyonyál, mind azon által. ha ameg nem lehet. azért agyonást el nem kel mulatni.
5. Aban bizonyos lehetz. hogy az ördög a menyiben tölle lehet, meg gátollya agyakorta valo gyonásodot, minden féle akadályt tészen elödben, némelykor azt hiteti el veled. hogy az igen nagy baj, hogy ahoz nem vagy jó készülettel. némelykor hogy arra szükséged nintsen, mászor valamely dolgot teszen elödben, gyakorta. meg untattya veled a gyonást; gyakorta. és igen gyakorta azt hiteti el veled. hogy szégyen egy ifiunak. a szenttségek gyakorlása, akarván azt. hogy meg piruly a leg szentebb, és leg üdveségeseb dologért; egy szoval minden mesterségit abban veti, hogy el fordithason ilyen szükséges. és hasznos dologtol.. de fiam az Isten nevére kérlek, hogy ezen akadályokra ne hajts. és tarttsad ördögi kisértetnek, mind azokot a gondolatokot, a melyek el akarnak forditani a fel tet napon valo gyonásodtol.,
(IV. Az Ifjak Kalauza: 100)