egy könyvet irt. a fia üdvezülése, két jelenésekben nékie meg bizonyitaték., az elsöben, a szent szüz. nékie meg jelenté hogy különös segittségel volt fiához halála oráján, meg erösitvén ötet a kisértetekben. és hogy a jó. és a szent halálra valo kegyelmeket nyert nékie, a másikában, meg jelenté az ókat. hogy miért volt olyan különös segittségel fiához, mondván, mert az ö fia egész életében. hozája valoságos áitatoságal volt mindenkor nagy szeretettel. és tisztelettel volt hozája, azért mind ezeknek meg jutalmazására segitette volna meg halála oráján a fiát.
Látod fiam mit használt ennek az ifiunak a szent szüzhöz valo áitatoság., néked is ugy fog a használni., ha a szent szüzet ugy szereted, és tiszteled, a mint azt meg mondottuk.
De a Boldogságos szüzhoz valo áitatoság után. nem kel el felejtenem az ö szent férjét. a boldog szent Josefet; mivel hogy ez a szent., oly boldog volt. hogy az Isten ötet választotta fia gondviselöjének. és örizöjének. gyermekségiben. és ifiuságában azt nem lehet gondolni. hogy ez a szent, ne kedvezne az ifiaknak, és hogy ne szeretné az ifiuságot, a melyet az Isten fia meg szentelte, ö, az életnek minden szükségeiben szolgálta ötet., a mely szükségek alá hozánk valo szeretetiböl vetette magát; meg mentette ötet: az ellenséginek kezekböl, fel nevelte gyermekségiböl, gondgya volt reája ifiuságában., engedelmes volt parantsolatinak, látta mint nevekedet minden nap. a kegyelemben. és a jó erkölcsben, valamint a nap. fel jötekor. annál nagyob világoságot mutat. mentöl felyeb megyen.
Nem kellé azt hinnünk, hogy ez a szent aki oly nagy nyájaságban volt a gyermek Jesusal; ne szeretné különös szeretettel a kristus fiait. és fö képen az olyanokot, a kik azon igyekeznek hogy hasonlittsanak a kristus Isteni ifiuságához, és hogy ne esedeznék érettek. ö elötte.
Szeresed fiam ezt a szentet, légy nagy tisztelettel. és áitatoságal hozája, kérjed minden nap hogy legyen gondviselöje
(IV. Az Ifjak Kalauza: 125)