változtatván a sidok szombattyát, a hétnek elsö napját. szentelék a szolgálatra. és a lelkek meg szentelésire, arra a naprá rendelék a hivek gyülekezetét, ahová ki ki el ment szorgalmatoságal. hogy ót együt imádkozanak, az Isten igéjét halgassák, hogy jelen legyenek a szent titkok ki szolgáltatásán., és az alamisnák szedésin, a melyeket a szegény hivek számokra szedték.
Az Apostolok tselekedetiben láttyuk jeleit ennek a rendelésnek a 20. részben. ilyen szokal. A Szombatnak elsö napjan, midön egybe gyültünk volna. Es szent Pál a midön azt hagya a korintus bélieknek., hogy a szombatnak elsö napján, ki ki mind közzületek. magánál külön rakja a mit a szegényeknek akar adni, ahol ezeken a szokon. una Sabbati, a hétnek az elsö napját kel érteni, a melyet eszerént nevezi szent márk. Evangyelista et valde mane una Sabbatorum az az prima, amint ezt magyaráza szent Máthé. quae lucescit in prima Sabbati.
Ezen két helyt az urnak fel támadásárol szól az irás. a mely volt szombat másod napján, és azt a napot még azon idöben nevezék. az ur napjának valamint azt nevezi szent Janos. az ö látásiban
A mi pedig azon anapon valo gyülekezetet illeti az Apostolok tizedik Canonya erröl világosan beszél. hagyván hogy mindnyájan a keresztyének. a kik a templomban gyülekeznek anagy innepeken, ót meg halgasák a szent irásokot. és az Évangyéliumot., hogy ót meg maradgyanak mind végik az imádságon, és ót communikályanak. Szent Ignátz. aki az Apostolok idejében élt. ezekröl emlékezik leveleiben, és más régi auctorok., de fö képen szent Justinus martyr. aki a második saeculumban élt. 150. és Tertullianus. aki harmintz esztendövel élt ez után.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 134)