igen nagy büntetésnek tartották. az után. beszél az alamisnákrol. a melyeket szedték. a szegények számára.
De azt jó meg tudni, hogy az elsö három saeculumban, az Anyaszent egyhaz. nagy üldözésekben lévén gyakorta a keresztyéneknek nem volt bizonyos helyek és közönséges. ahová esze gyülekezhesenek, ha különös házakhoz gyülekeztenek, és ugy is titkon. hanem a midön Istennek tettzék az Anyaszent egyházanak békeséget. és szabadságot adni a keresztyén csaszárok alat a koron szabadon kezdenek épiteni templomokot, a hová gyülekezének a hivek vasárnapokon és innep napokon., egy olyan pásztor gond viselése alat, a ki az ö lelki gondviselésekre adatot volt nékik
A koron vevék tehát szokásban a parochiákot, és a parochiális misét, azokon a szent napokon., nagyob fényeségel kezdék véghez vinni. mint sem annak elötte az oltátol fogvást ez a szokás mindenkor meg tartatot az Anyaszent egyhazban, és igen hagyatot ahiveknek mint szükséges dolog az Isten szolgálattyára. és alelkek üdveségire, a nép oktatására. és a jó szokás gond viselésire. az Anyaszent egyházban valo rend. meg tartására, de söt még ez köteleség alat is hagyatik.
Azt meg lehet látni a közönségesen valo Conciliumokbol; leg közeleb a tridentinumi Conciliumbol. a mely meg ujitván arégi ez iránt valo parantsolatokot, azt parantsollya a püspököknek. hogy arra intsék a népeket. hogy gyakorta el menyenek a parochiájokban. leg aláb vasárnapokon, és
(IV. Az Ifjak Kalauza: 136)