esoha bénem vétetödik Isten elött azt is akarnám meg tudni az olyanoktol: hogy ha mentek akarnaké lenni a vasárnap meg szentelésitöl. az Isten hat napot adot az embernek a munkára, a hetedikén azt akarja hogy attol meg szünyék,. és tsak egyedül a szent dolgokban foglalatoskodgyék, föképen. háromban. hogy ötet tisztellye. a maga lelkét meg szentellye. és gondolkodgyék az örökké valo nyugodalomrol. a mellyet ez életben kel meg nyerni: azt kérdem már most hogy ha meg szenteliké akor azt a szent napot. a midön. azt egészen. a dolgaiban tölti, ki vévén azt az idöt a melyben egy rövid misét halgat, azt is leg gyakortáb figyelmetlenségel, és azt sem tudgya mit tsinál, kérem azért azokot. akik eszerént élnek, hogy ezt jól meg visgállyák, és jol meg fontollyák szent Agostonnak ezeket a mondásit, hogy a meg vagyon hagyva akeresztyéneknek., hogy az Innep napokon, fö képen vasárnapon, nyugodalomban legyenek., hogy alkalmatosabbak legyenek az Isten szolgálattyára., és azokon anapokon a világi dolgokot el hagyák., hogy könyebben gondolkodhasanak az Istenröl, a mint erre int maga a proféta által, legyetek veszteg. és nézétek meg. mivel én vagyok az Isten, akik pedig a sok bajos dolgok miat meg vetik ezt az intésit Istennek., és a szent dolgokrol nem gondolkodnak, tarthatnak attol., hogy az itélet napján. a kaput zörgetvén, azt ne felellyék nékik. nem üsmérlek titeket, menyetek el innét hamiságnak munkási. és mint hogy most el mulattyák ötet keresni. ö is meg ne vesse öket akor.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 139)