meg a tanátsot. és fogadd meg az oktatást. hogy bölcs légy végtire..
Hát a feddésröl mit nem mond. A ki szereti az oktatást. szereti atudományt, a ki pedig gyülöli a feddést. esztelen. A ki meg veti az oktatást, utállya alelkét. a ki pedig enged a meg feddéseknek., birja a szivét. Az emberre., a ki a feddöt kemény nyakal meg veti, hirtelen veszedelem jö. és ötet nem követi az egésség..
Ez okáért fiam vigyáz erre az rosz erkölcsre, a mely leg nagyob akadálya üdveségednek., ha benned fel találkozik. igyekezél attol meg szabadulni, és hogy ollyan engedelmes elméd lehesen., a mely szerese atanulást, a tanácsot. az intést, és a feddést. hogy pedig azt meg nyerhesed, e szerént tselekedgyél.
1. Kérjed az Istentöl minden nap azt az elmét.
2. Legyenek mindenkor elötted salamonnak ezek a szép intési.,
Fiam figyelmez az én bölcseségemre, és az okoságomra hajtsd meg füleidet. és végtére ne suhajtozál. midön meg emészted életedet mondván. miért utáltam meg az oktatást, és adorgálásoknak nem engedet a szivem, és nem halgattam atanitoim szavát. és atanitokhoz nem hajtottam fülemet.
3. Hitesd el magadal., a mint hogy az igaz is, hogy olyan korban vagy, a mely tele tudatlanságal; és sok fogyatkozás alá vagyon vetve, a melyben nem vagy alkalmatos arra hogy magadot igazgasad. de arra nagy szükséged vagyon. hogy olyanok igazgasanak. a kik tudosabbak, az az igazgatás pedíg negy dologban áll; az oktatásban. tanátsban, feddésben, és intésben, azt bizonyosnak tarttsad hogy ifiukorodban, az okosokhoz valo engedelmeség néked oly szükséges, hogy ezen ajó erkölcsön áll, a jól neveltetésed,
(IV. Az Ifjak Kalauza: 150)