a pokol, és a setéttség. és a szenvedések. Én is azt mondom a profétával. Tavozál el az Istentelen emberektöl. hogy ne egyeledgyél az ö bünökbe.

VII Rész Hetedik akadálya az ifiak üdveséginek a henyélés.

Ez az akadály fiam tsak nem leg ellenkezöb ate üdveségedel; és el mondhatni, hogy ez okoza. és táplállya mind azokot, a melyekröl ide fellyeb szollottunk.

A henyélés oka atudatlanságnak., eszerzi az engedetlenséget, mert atunya elme semit sem akar tanulni. a munkátol valo félelme, el hiteti véle hogy elegendö tudos., a mások oktatásit és tanatsit bé nem akarja venni. azért hogy azoknak követése. terhére ne legyenek. A rest. sokal okosabnak tarttya magát. sok olyanoknál a kik másokot oktatnak és tanitanak. a henyélés anya az álhatatlanságnak., a rest, akar is. nem is. ma egyet akar, holnap meg mást; ma valamely jót akar, holnap azt meg változtattya, ugyan a henyélés okoza, a jora valo szégyent, az is veszi el abátorságot, a melyel. a jó erkölcsöt kel követni, A félelem el veszi szivit a restnek. A henyelés a rosz társaságot keresteti, és a veszedelmes mulattságokot, egy szoval. ez az oka rend szerént. annak a nyomorult véteknek, a melyért anyi ifiak vesznek el., apedig atisztátalanságnak vétke. a melyröl fogunk szollani akövetkezendö részben. egy szoval. nints olyan vétek, olyan rendeletlenség., olyan veszedelemre vivö alkalmatoság. a melyeknek a henyélés ne lehetne oka, ezért is nevezi ötet szent Bernárd. mind kisérteteknek. és rosz gondolatoknak moslékos helyének. az esztelen beszédek anyának, a jó erkölcsök mostoha anyának, alélek halálának, az élö ember koporsojának., minden gonoszok helyének, és a szent lélek azt mondgya felöle hogy vétkekre tanito mester. Multam malitiam docuit otiositas. Eccles. 33.

(IV. Az Ifjak Kalauza: 162)


Előző oldal | Következő oldal