fegyveres férfi, Had hassák meg fiam szivedet. a szent léleknek ezek a szavai, és hadd üzzék ki onnét atunyaságot; erre valo nézve. olvasad figyelmeteségel. a következendö reflexiokot.

1 Gondold meg hogy az emberek mindnyájan a munkára születtek, az Isten mindnyájokot az ala vetette. ezen parantsolattya által., a melyet világ kezdetekor adá ki. A homlokodnak veritékével eszed kenyeredet, mind adig még viszá nem térsz aföldben. a honét vétettél.

Hogy ha tehát ment akarsz lenni a munkátol, henyélö életet élvén. az Isten akarattya ellen támadtz, el rontod a rendet, a melyet oly nagy ditsöségel allitot fel, mitsoda okod vagyon. hogy olyan közönséges. és igasságos törvény alol ki vonnyad magadot, a mely törvénytöl soha senkit meg nem mentet, hogy ha pedig okod nintsen mitsoda bizodalomal. maradhatz abban a henyélö életben.

2. Hogy ha az emberek tartoznak dolgozni egész életekben; még inkáb tartoznak ifiuságokban, mert ha valamely tiszteletes munkában nem foglallyák azt az idöt, sok olyan rosz erkölcsöt. és rosz szokást veszen magában. a melyek holtig meg maradnak ugyan abban a korban is kel azon igyekezni hogy alkalmatos lehesen valamely hivatalra., a melyben egész életében kel foglalni magát. ha azt egyszer el veszti. többé viszá nem hozhattya, az el vesztet idö. akár mely korban, de viszá nem jö., hanem az a kulömbség vagyon benne, hogy a melyet a több korokban el vesztenek. a munkával. azt helyre hozhattyák de a melyet az ifiuságban vesztik el. azt nem lehet helyre hozni.

3 Fontold meg azt jol., hogy még annak idejében mint fogod bánni hogy el vesztetted ifiuságodnak idejét. a midön alkalmatlan lész minden jora, valamint etörténik sokakal., ezt mostanában magadal elnem hitetheted. lész még olyan idö hogy el hiszed. de akor már késö.

4. Ha arra a bánásra ne sokat hajtts is mostanában. de

(IV. Az Ifjak Kalauza: 164)


Előző oldal | Következő oldal