de meg elégeszem kettövel, a mellyeket ki választottam a többi közül

Az elsö példát szent Gergely adgya elönkben. a dialogusiban. azt mondgya, hogy az ö idejében volt egy Chrysorius nevü fö, és gazdag ember, de a ki szintén oly tele volt rosz erkölcsökel valamint a ládái kintsekel. föképen a fajtalanság alá adta volt magát., Isten ö szent Felsége végit akarván szakasztani vétkeit., a melyeket minden nap egymásra gyüjti vala. valamely nagy betegséget külde reája. a melyben meg is holt. de nyomorult halálal., mivel a midön utolso oráján lett volna rettentö sok gonosz lelkeket látot irtoztato formákban. a kik el akarták ötet vinni, ö pediglen reszketni. kezdet. és keserves kiáltásal hit segittséget. az agyban minden felé forgolodot hogy ne láthasa a rut lelkeket, de akar mely felé fordult. tsak szemei elött voltak szüntelen, sok hánkodási után. érezvén magában. hogy igen szorongattatnék a gonosz lelkektöl, irtoztato képen kezdé kiáltani., frigy holnap regelig. frigy holnap regelig. és abban a kiáltasban a lelkét ki adta. és nyomorultul holt meg. meg nem nyerhette a frigyet melyet kért., oh ! szemérmetlenség. anya, a penitentzia tartatlanságnak

Hogy ha ez rettentö példa, a következendö még rettentöb, a melyet egy Istenes püspöki embernek irásibol vették ki. és aki azt irja hogy látó bizonysága. volt ennek a dolognak.

Azt mondgya, hogy ifiu tanulo lévén. egy olyan tanulo tarsa volt. a kivel igen nagy baráttságban volt. és aki mind jó nemzetböl valo volt. mind jo erkölcsü ifiu volt: boldog ha meg tarthatta volna ártatlanságát. de ugy történék. (valamint e történik az ifiakal.:) hogy igen rosz társaságban esék. a kiknek beszédgyék fel gerjeszték benne. a rosz kivánságoknak szeretetét; a melyek el ronták benne kevés idö alat minden jó hajlandoságit, és ki mondhatatlan rendeletlenségekben. és minden féle vétkekben veték., az ö el fajulttságát mindenek észre vevék. Illyen életet élt

(IV. Az Ifjak Kalauza: 175)


Előző oldal | Következő oldal