valo meg romlása, és gyakorta minek utánna atöbb veszedelmekben meg maradot volna, ebben hajo törést szenved. a tisztátalan szeretet könyen bé szivárkozik az ifiu elmékben, a mely még inkáb fel gerjed; annak jelen valo létiben. a ki azt okoza. azért is int abölcs erre., hogy az aszonyok közöt ne maradgy, mert valamint a köntösökben a mój meg terem, ugy a férfiaknak is hamiságok, az aszonyoktol jö.

Hogy ha az aszonyokal valo társaság ártalmas. az ifiaknak, a veszedelmesé, és halálosá lészen. hogy ha anyájaságra. és a baráttságra fordul, a szabados beszedre, az ölelgetésre, ha azt kiványák, hogy tessenek. és szeretesenek, és egyéb efélékre. a melyek közönségesek az ifiaknál, ezt jól is nevezi szent Hieronimus Principia moriturae virginitatis. a tisztaság elvesztése kezdetinek . .

Tegyük ehez atisztátalan vagy a hejában valo tekénteteket, az aszonyokal valo társaságban a szeretet a szemen megyen a szivben. és gyakorta. a rosz szándék nélkül valo tekéntet, maga után vétket hágy. halgassad mire int téged a szent lélek. A szüzet ne nézed, hogy valamiképen meg ne botrankozal szépségiben: fordisd el orczádot a fel ékesitetet aszszonyrol., és az idegen szépségét ne nezegesd: Az aszszonyok szépségéért sokan vesztek el., és attol a kivánság mint a tüz fel gyulad. oh ! fiam mely szép oktatás ez, tarsd meg ezt az elmédben, és vigyáz tekéntetidre. hogy meg ne állapodgyanak azon. a mi ártalmadra lehetne. E szerént tselekedgyél akor is a midön valamely szemérmetlen képeket látz

Ted ezekhez még a tsokolásokot is. a melyeket gyakorta, a tisztátalan gondolatok okozák. ezekböl sok féle vétkek erednek. azért is nevezi ezt egy jó auctor. az ördög marásinak, és a vétek zaloginak.

(IV. Az Ifjak Kalauza: 181)


Előző oldal | Következő oldal