egy szer az ellenségtöl., akor bátorságokot el vesztik. a fegyvert el vetik, és minden féle kisértetektöl meg hagyák magokot nyeretni. oh ! Istenem mely rettentö vakság, azért fel adni magákot az ellenségnek, mert egyszer meg gyözetettek. minek utánna el vesztették volna az Isten kegyelmét; fel gerjeszék még hová továb inkáb az ö haragját, holot azt meg kellene engesztelni. a penitentziával; mi ellenkezik ennél inkáb az okoságal. ?

Az Izraéliták. esze gyülekezének. hogy a Benjamin nemzettségin boszut állanának valamely irtoztato vétekért, el veszték, mind az elsö, mind a második hartzot., noha sokal többen valának mint a Benjamiták. ezen a két veszedelmen ök igen meg ütközének, és szomorkodának, mind azon által. el nem veszték bátorságokot, hanem atabernaculum eleiben menének. és ót. sirtanak. böjtöltenek. könyörögtenek és az Isten haragjának engesztelésire. áldozatokot ajánlának, emeg lévén. fegyvert fogának, és bátran menének a hartzra., a melyet meg nyerék., és az ellenséget tsak nem mind meg ölék.

Ihon fiam, ezt a példát kel követni a kisértetekben. az egy szeri el vesztet hartzon nem kel meg ütközni, hanem az Istenhez kel folyamodni, siratni kel nyomorusagidot, botsánatot kel tölle kérni. meg engesztelni haragját. kérni kel kegyelmének segittségit. és minek utánna, büneidért valo penitentziát tartottál volna, az Isten nevében ismét a fegyverhez kel nyulni. és hüségel viaskodni, és az eseted, nagyob vigyázásban tegyen, tselekedgyél tehát eszerént fiam, és kövesed ezeket hüségel.

VII Articulus. Hogy mit kel tselekedni a meg gyözetet kisértet után.

Rend szerént, a kísértettöl valo meg szabadulás után, két fogyatkozásban esnek., az elsö a. hogy az Istennek hálákot

(IV. Az Ifjak Kalauza: 197)


Előző oldal | Következő oldal